Egy őrült naplója

Évtizedek alatt, sok európai országban élve és dolgozva – akkor még csellistaként, a „kulturális életnek” nevezett katyvaszokban – azt vettem észre, hogy a valódi teljesítmény legtöbbször nem tapsot kap, hanem gyanakvást. És irigységet is. Nyugaton. Bizony. Csak erről sem illik beszélni. Mintha a legtöbben a bebetonozott biztonságra hajtottak volna. Arra a helyre, ahonnan már csak … More Mikor lett a középszerűség erény, a teljesítmény pedig gyanús?

öntsünk tisztább vizet abba a bizonyos pálinkás butykosba… Illik kimosni néha… Amiket eddig csináltam –csinálok –, azokat mind szeretem, és világszínvonalon művelem. (Ujjuj jujj! ilyet nem szabad mondani ugye?…  Szerintetek… Pedig ezek tények és ezek derültek ki, szerény személyemről eddig, több kontinensen. 😉 A mainstreames srácok szerint. Tehát a kiszolgáló prostik szerint. Is. (Az oláhokat … More A tegnapi posztom kapcsán, az okoskodóknak: 

Persze most ismét szépen lehet(ne) teljesíteni piaci alapon, fel lehetne mutatni a nagy tehetségeket, már ha vannak még olyanok, és a minőségeket is… Csak valahogy egyik oldalon sem veszik észre, hogy ez a lemez is már régóta lejárt, miközben egymást viszik guillotine alá. Nem unjátok? Hol van a nemzet természetes immunitása? Nézem ezt az ócska, … More Ennyi rinyálást, hisztit a magyarországi és az erdélyi magyar nyelvű médiában még nem hallottam az utóbbi évtizedek alatt, mint mostanság… Ráadásul most pont azok nyivákolnak heherészve, akik eddig rendesen ki voltak bélelve stekszel. Persze most azok őrjöngenek önnön dicsfényüktől megrészegülve (akik épp ismét visszatértek a vetésforgó vasfogú törvényei alapján), láthatóan még mindig meg nem unva ezt az ócska színházat, mely évtizedek, évszázadok óta megy a Kárpátok között.

Elnézve a magyarországi és az elcsatolt területeken zajló médiavonaglást az utóbbi hetekben, hónapokban, ma reggel átfutott az agyamon egy gondolat: Esetleg valaki nem akar belém fektetni egy nagy adag pénzt? Olyan médiát csinálnék, amilyet még a világ – de a magyarok egészen biztosan – nem látott. Nekem már nincs mit bizonyítanom. Viszont szívesen adnék munkát, … More Na!

Seneca több mint kétezer éve leírta: „Többet szenvedünk a képzeletünkben, mint a valóságban.” Tarkovszkij pedig valami ilyesmit: „A művészet feladata, hogy felkészítse az embert a halálra, felszántsa és megboronálja a lelkét.” Nos… Nem egyszer, amikor azt hittem, hogy nincs tovább, akkor a Gondviselés közbevágott. És megmenekültem. Viszont amit csak később értettem meg, az az, hogy … More Egy ismeretlen ismerősnek…

https://youtu.be/OyysCUNTu1w?is=DtWQ-CXBThxd_PYM

Korcsog Balázst nagyon sokan ismerjük, hisz több mint húsz éve, 2005 óta tart antropozófiai előadásokat, számos könyve, cikke és fordítása jelent meg fontos antropozófiai témákban, és 2007-ben ő alapította és azóta is működteti a Novalis honlapot. Ahhoz, hogy Balázs ezt az értékes és a maga nemében szinte egyedülálló és teljes embert kívánó antropozófiai kutatómunkát mindannyiunk … More Balázs…

https://youtu.be/ZHqaQZhMlvc?is=MLZ98c0HzimTzIZt

Én.

Örkény. Pregitzer Fruzsina  (A művésznő most Kolozsváron. Van. Magyar napok…) https://youtu.be/OaG5LyZJiIk?is=LpkR29-gHJABDjW3

Mindig nemet mondtam.  Ahogyan most is. (Igencsak meglepődnétek, ha most neveket, helyszíneket is mondanék ennek a témának a kapcsán.) Aztán eltelt 20 év. És láttam, amit láttam… A mintázatok mindenütt ugyanazok, és el kellett telnie egy időnek, hogy tapasztaljanak az emberek. Aztán nagy lett a csend… És mostanában ismét felerősödnek a megkeresések irányomba (is), pl.: … More Amikor saját pénzből közel 20 évvel ezelőtt megcsináltam -a világ körül- a Kulturális Kreatívok-ról szóló filmjeimet, már akkor is hívtak, biztattak engem közösség alapításra – közösségi életre Magyarországtól kezdve kontinenseken keresztül. 

Prime Minister leszek! Hiszen “Színház az egész világ, / És színész benne minden férfi és nő” (Shakespeare – Ahogy tetszik) A nevem: Bond… Magyar Bond! Erdélyi visszavágó… A fotósom: Fogel. Frigyes Fogel. IÁ… (Nem éjáj)

Láncra verik a kutyákat a Keleti-Kárpátokban… Is. És nincs jó megoldás… Ahogy a magyarokat és más népeket is láncra verve tartják már időtlen idők óta, -bárki bármit is mondjon- csak ők maguk azok, akik erről sem tudnak. Bruno sem tudta. Csak érezte. Hiszen megszólalni sem tudott, hogy a gazdival beszélgethessen. Ő csak a szemével szólt. … More Brúnó emlékére… 

(Olyan sebességgel vitték, hogy két centin múlt, hogy én is vele menjek). Olyan gyorsan történt mindez, hogy meg sem próbáltam a fényképezőgépem felé nyúlni. Földbe gyökerezett lábbal figyeltem, ahogy távolodott tőlem a szürreális kép. Így még nem láttam halott lovat. Eszembe jutott, hogy számos ősi kultúrában a ló a lelkek kísérője, a másik világba vezető … More Tegnap – itt a Gyimesekben – elsuhant mellettem egy terepjáró, melynek a platóján feküdt kiterítve, oldalára fordítva egy hatalmas halott ló.

Van valami végképp alantas abban, aki csak egyenlőket hajlandó elfogadni, és nem keres fáradhatatlanul feljebbvalókat. Miközben a modern gép egyre bonyolultabb, a modern ember napról napra kezdetlegesebb.” Nicolás Gómez Dávila (Columbia, 1913–1994) Fotó: fogel frigyes (gyímesi hajnal) FogelMedia

Néhány nappal ezelőtt a FogelMedia egyik erdélyi stúdiójába – Balánbányán – a futár egy váratlan csomaggal állított be, melyet az épp ott alkotó kiskamasz editor át is vett… Aztán ma, augusztus 6-án, „Krisztus színeváltozásának ünnepén” Frigyes mester megérkezett legújabb körútjáról, beesve a stúdió biztonságos falai közé, meglepetten pillantott a vágóasztalon árválkodó kis furcsa formájú küldeményre. … More A varázssapka

És mindenkitől… Egyszer egy kalotaszegi faluban azt suttogták, hogy a kocsmában ül egy rettenetesen veszélyes ember. Senki nem mert a szemébe nézni, a közelébe menni…  Ő ha belépett, mindenki odébb húzta a székét. Aztán egyszer egy forró nyári estén áramszünet lett. Sorban leálltak az atomerőművek és még a szél sem fútt a Vigyázó bércein… Miután … More Mindenki be van tojva mindentől.

Helyszín: Óbuda, 1990. Tarlós Pista SZDSZ színeiben épp polgármester, apám szintén ott, MDF-es önkormányzati képviselő. (Magyar Televízió – gyártásvezető volt a becsületes foglalkozása.) A “harmadik szereplő a sztoriban: a Tímár utcai rendőrkapitányság vezetője és a társulata is még nettó komcsi erőszakot kiszolgáló szervezet volt akkor… (vannak azért ma is Bp.-i rendőrőrsök, ahol még mindig kísért … More Anyu! Viszik aput a zsaruk!Telefonáltam kétségbeesetten a Pilvax közi, Tiszai Vegyi Kombinát kirendeltségére, -ma MOL- anyukám munkahelyére, miközben a szemem előtt verték bilincsbe az apámat. A lakásunkon.

A régi mondák szerint ilyenkor lép elő a táltos: nem azért, hogy népe helyett harcoljon, hanem hogy visszaadja hitét, bátorságát és önbecsülését.  Itt, Erdély földjén most újra felhangzik az ősi hívás, mert elérkezett az idő, amikor a magyarságnak ismét önmagára kell találnia.  Ha a szellem felébred, (!) a közösség ereje is feltámad, maga az élő … More Még a morzsákat is megspórolták, majd a szembenézés is elmaradt… (Tusványos)

Úgy 10 évvel ezelőtt az USA-ban együtt vacsoráztam egy kongresszusi képviselővel (Washington D.C.) és egy öreg barátommal. Hármasban… A vacsora vége felé a képviselő feltett egy váratlan, kényes kérdést. Erre az öreg barátom csendesen, remegő kézzel letette a villát, és komoran maga elé nézve halkan kimondta: “erről nem beszélhetünk, mert halálosan veszélyes.” Ekkor a kongresszusi … More Miért mennék én el Tusványosra, ha pontosan tudom, hogy nem lesz nevén nevezve a „gyerek”?

Amíg a tömeg a cirkuszt nézi, a művész a láthatatlan rendezőt keresi…  A kérdésem nem az, ki ír alá, hanem az, ki meri meglátni a láthatatlant… Vajon hova tűntek azok a művészek, akik nem statiszták, hanem a kor lelkiismeretei? fogel frigyes

Optika csere közben találkoztam egy tündérrel hajnali órákban, fenn a hegyen… Már láthatatlan volt a falubelieknek… Csilingelő hangon felnevetett majd gyorsan tovalebbent, amint meglátta a döbbenetet az arcomon… De mielőtt még köddé vált volna, odasúgta: Emlékezz mit hoztál a batyudban… A szív erején, hatalmuk nincs…  Az ő fegyverük a meddő tudás, az értelem szilánkos, csalfa … More Gyimesi secundumok…

Már két hete élvezem vendéglátásukat, de eddig nem mertem ezt, így, feltenni „családi körben” nekik… Aztán, miután kibukott belőlem az,ami már 6 éve nyomja a lelkemet itt az erdélyi vesszőfutásom alatt, hirtelen mély csend lett az asztal körül…  Megremegtem… Belül…. A többiek megdöbbenve lassítottak a lapítón táncoló bicskáikkal a szalonna maradékokon…  A némaság súlya nőtt, … More Itt a Gyimesekben reggelizés közben a vendéglátóim asztalánál hirtelen felindulásból a ház urához fordulva egy kérdést szegeztem felé…

Ehhez viszont fel kell ismerni az ellenfelet. De erre sajnos Magyarországon és még Közép-Európában sem mindig képesek. J. S. Bach mestert és műveit kortársai elfeledték, majd kétszáz évvel később isteníteni kezdték.Bach szegény volt, mint a (Tamás) templom egere. Sok (20) gyermeke volt. Német. Kortársa G. F. Handel gazdag, szintén Németországban született, aztán (felvett) brit állampolgárként … More „Ha erősebb ellenfél támad, ne állj mereven ellen. Hajolj meg, mint a fű a szélben. A vihar elmúlik, a fű pedig újra felegyenesedik.”Szun-ce A háború művészete művében figyelmeztetett erre.

https://youtube.com/shorts/IkD0bzz_wPM?is=Qjt0GSW-Wa-XjFjJ

-Nagyra nőttél! Mi a titkod?! Frici bácsi – makogott  vissza a tepsifüles -itt a Keleti-Kárpátokban vagy megnövök, vagy megesznek… (A fotó nem AI)

A Szellem. A Szellem?! Erről szólnak, feleim… Megy a szájkarate… A magamfajta kis ripacs bohócnak viszont most egy gyermekkori kép jut az eszébe… Egyszer Izraelben, egészen pontosan Tel-Avivban játszottam a Mann Auditoriumban az izraeli és a New York-i filharmonikusokból verbuválódott haknizenekarban, Mahlert… Rabin elnök úrnak… (Mielőtt meggyilkolták)… A karmester Lorin Maazel volt. A lényeg: Ott … More Két reklámvideó készítése közben elképedve olvasom az antropozófus, a szkíta–szittya önbefordulók szellemi értekezéseit, megspekelve a buddhista, vagy csak a simán anarchista kommentekkel is „kikapcsolódás” képpen, és eközben Bogár Laci legújabb eszmefuttatását a kialakult helyzetről, megspekelve az új kultusz helytartók kirohanásaival…

Pedig csak azt kellett volna kiderítenem, hogy valójában ki is ül a nézőtéren… Mert ugye, amikor a színpad hirtelen eltűnik, a néző marad… (aki lehet, hogy maga a ripacs?) Node akkor valójában ki is írja a darabot? … Szinte minden időnk azzal megy el, hogy a börtönőreinket elemezzük… Miközben rohanva keressük A Szabadságot, amihez persze … More Azért az vicces, hogy először sok évet lehúztam mint egy csellista ripacs, majd kamerákkal a kezemben imbolyogtam országok és kontinensek között, és én marha végig azt hittem, hogy “én vagyok a főszereplő”…

(fotó: fogel frigyes)https://fogel.me/

“Am trăit un sentiment straniu, străbătând recent, o parte a Clujului. Limba română predomină, deși se mai aud, pe ici , pe colo, și ecouri maghiare. Impresionează  prezența unui evantai foarte larg de vechi clădiri monumentale, în marea majoritate a cazurilor, concepute de către arhitecți maghiari, sau școliți la instituțiile de profil budapestane. Începând cu … More Cristian Sandache: 🇷🇴🇺🇸🇭🇺

– A csellót néha behangolják. … – Hogy hívják a vidám csellóst? – Munkanélkülinek. … – Bátyám, maga tud csellózni? – Tudok. – Akkor miért nem játszik? – Mert még nincs akkora baj … A székely egyetlen hangot húz a csellón egész este. – Bátyám, ez zene? – Nem. – Akkor mi? – Figyelmeztetés.

Egyébként meg a nagy látogatottságnak azért van egy haszna is: amíg sokan látnak, addig a nyilvánosság a “védelmem”. Mert a medvét sem akkor lövik meg, amikor az egész falu nézi. Előbb elzavarják az erdő másik végébe. Ahogy a YouTube-oldalamat is sikerült nekik lecsavarni. No de sebaj… amíg itt vagyunk egymásnak, addig nehezebb véletlenül eltűnni a … More Upsz… ez sok…

“Mindenki” elmondta a magáét, és minden megy tovább, ahogyan az elő van írva. Az ávós csendben mosolyog, a jobb nackó-náci médiások röhögnek a markukba, ciaCicás médiamunkások csak hüledeznek a saját agymenéseiktől, kgBélák szabadon rohangálnak, és azért a lopott lóvé még mindig el van lopva… (az 1989-as “rendszerváltás” óta)… A csóró értelmiségi csak jólnevelten-megszeppenve pislog, hogy: … More Azért az “vicces”, hogy végül is nem történik semmi…

Érdemes továbbosztani mert 20 évvel ezelőtt is kimondta a Kulturális Kreatívokról szòló első filmemben. Ha szükséges, amiben tudok segítek Attilának. Lehet, hogy most sikerülhet… fogel frigyes

A táltos a következőket mondta – miközben a telefont szorítottam a fülemhez, és csendesen figyeltem az asztal körül ülő családot, mert épp a táltosról beszélgettünk, és a hívás enyhén szólva váratlanul ért – : „Frici! Itt nem lesz semmilyen jelenés-változás, amíg a magyar nemzet ilyen erkölcsi mélységekben leledzik. Az utat, amelyet az emberek keresnek, addig … More Tavaly egy ismert táltos felhívott a mobilomon… Akkor épp a Keleti-Kárpátok egyik kis falujában reggeliztem újdonsült barátaimmal. (Meghívtak)…

“Ébredő valóság – A védvonal” fogel frigyes

Nem, nem… A legszebb az lesz, amikor az emberek már képtelenek lesznek felismerni, hogy a szomszédjuk, a munkatársuk vagy akár a szeretteik által írt sorokat valóban ők írták-e… ?! Mert nem kell az 50-es évekkel „riogatni” a nagyérdeműt… Elég, ha a hálószövők kicsit tökösebben belenyúlnak a káosz művészetébe… És akkor a jóemberkedők, a városi prolik, … More Az lesz a legszebb, amikor a fész és egyéb platformok NEM lekapcsolják majd egyes országok lelkes posztolóit, köztük a politikusokat, vállalatvezetőket stb., hanem…