Egy őrült naplója

“Veled Uram, de nélküled”!

fogel frigyes

szabad filmes

“Mikor nem látsz már színeket

Fáradtan induló reggelen;

Hidd el, hogy én is érzem,

S nekem te nem vagy idegen.

Mikor nem látod már a célt,

S tán a hited sem töretlen,

Húzódj csak félre, és úgy gondold végig,

Mitől jó élni és mitől nem”!

(Katt a képre)…

Úton vagyok… filmezek… (nemcsak Erdélyben)…

Rengetegen megfordultatok az utóbbi napokban az oldalaimon… 

Köszönet érte!

Ezt a fotót tegnap lőttem az elcsatolt területek egyik bugyrában…

(Következő vlogom hamarosan, amint egy kis időm lesz megpihenni)

Fogel Frigyes

filmes

https://fogel.me

E-mail: fogelmedia1@gmail.com

Katt a képre…

A tegnapi videó blogom törlődött. “oké”… Akkor most írok egyett…

50 év alatt megtanultam (30 évet ebből a nagyvilágban lefutva), hogy minket lenéznek. Hiába teljesíti az ember a maximumot odakünn, akkor is csak egy gyüttment (náci leszel).

Friss: a szlovák államfő, -a szőke ciklon néni-, aláírt. 

Nincs kettős állampolgárság a felvidéki magyarságnak. Nuku.

Közben kapom ma reggel a “kedélyes” üzeneteket a román kapcsolataimtól, hogy lám-lám, a bukaresti kormány szerint a MOL ro váltotta ki náluk a benzinkút pánikot. (Hiába jelzem nekik hogy ez egy csúsztatás, nettó hazugság, utána lehetne nézni… Persze a gúnyos tekintetükből látom, hogy ez csak a szokásos “magyar kártya”. Nem tudnak a seggükön ülni)…

Aztán nemsokára itt van június 4. melyet a román kormány, ünnepnapnak nyilvánított.  (A trianoni békeszerződés évfordulója a jövőben hivatalos ünnepnappá válik Romániában, a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és ehhez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia)…

Amikor épp Kolozsváron vagyok, szokták nekem érezhető szarkazmussal odavetni felém, hogy pl. ebben az utcában is sok magyar él… Erre én rákérdezek, hogy ezt meg honnan a fészkes fenéből tudják? A válasz mindig gyors és gunyoros szokott lenni: “tudod Frigyes, nekik mind búvalba…ott a képük”. Ekkor nyelek egy nagyot (a virtuális sörömből) és az ökölbeszorított kezemet a zsebembe rejtem…

Ma reggel a magyar parlamentben egy illető (nevét számra nem veszem) minket, magyarokat, a nácik legkitartóbb, utolsó csatlósának nevezte meg, plussz, hogy mi (magyarok) nem tudjuk megkülönböztetni a jótól a gonoszt.

“Bátor” “ember” R.P. hogy ezt meg meri tenni az új köztársasági elnök beiktatási ceremóniája alatt…

Tehát, mi még mindig nácik vagyunk. 

És most már nem csak az elcsatolt területeken járva kell uralkodnom magamon, hanem már itt(hon) is?!

Vajon most mi fog történni ezzel a kis új szösszenetemmel? Ez is törlődik majd? Ja, persze… Egy náci kussoljon)…

“Értelmiségi” “barátaim” már sokszor arra kértek -pl. Erdélyben-, hogy “hagyd csak Frici, nem kell ezekről már beszélni… Lejátszott meccsek. Legyünk boldogok stb”.

Aztán amikor megfigyelem ezen értelmiségiek fattyait, -amikor a határokon túl vagyok velük-, kénytelen vagyok látni a buta, infantilis, torz vigyort az elkényeztetett, kisimult  “arcukon”, és élmélázok a gondolattal, hogy ezek az “emberek”, hogy is fogják bírni, ha tényleg gond lesz pl. az élelemmel egy nap és ha nem lesz pléjsztésön sem… 

Lehet hogy majd eljön a természetes kiválasztódás pillanata?…

Amikor nemrég Kairóban forgattam, a testőröm odaszólt nekem, hogy “tudja Fogel úr, amikor a Nílust még nem szabályozták, jöttek az árvizek és minden alkalommal ez “helyretette” a város túlszaporodásának problémáját…

Most már nincsenek árvizek, 22 millóan “élnek itt”… évente 1 millióval többen(!)”…

—————————————

Még sokan nem fogják fel, hogy Európa éléstárai épp most lövik egymást halomra és hamarosan tönkremennek…

Ezt csak most kezdték pedzegetni néhány médiában…

És persze azt is tudjuk, hogy mit tettek, mit tesznek az U.-ok a kárpátaljai magyarokkal, ruszinokkal, románokkal, németekkel…

De ez senkit nem érdekel ott künn, hiszen lenéznek minket.

—————————————

Néhány évvel ezelőtt elmentem pár emberhez itthon kamerámmal, mert őszíntén kíváncsi voltam rájuk… Fel akartam tenni nekik a kérdéseimet.

Sikerült.

Amikor egy baloldali nagynevű emberhez mentem, akkor jobbról nyírtak engem, ha jobb oldalihoz, akkor meg balról kaptam visszakézből, pl. azt, hogy én egy nettó náci vagyok… Mint ma is a parlamentből…

Amikor Lovas István otthonába kaptam bebocsátást, ott, István, kimondott egy mondatot… Sikerült megörökítenem. Aztán a felvételek folyama  megszakadt. Hirtelen eltávozott…

Én meg azóta nem készítek több interjút (a régi módon)…

—————————————

Hogy mit lehet tenni?!

Tanulni. 

Gondolkodni. 

Cselekedni és aztán… megbocsátani.

Megpróbálni!!! De sosem feledni!

frici

Fogel Frigyes

filmes

https://fogel.me

azaz egy nyers vágása annak a kis promonak amit az egri borász barátomnak vettem fel Kassán tegnapelőtt…

Ha esetleg valakinek “kellek” mint kreatív filmes és tiszteletdíjat is tud fizetni szerény személyemnek, akkor abban az esetben ezen az email címen elérhet: fogelmedia1@gmail.com

Köszönöm!

Peace and love!

Fogel Frigyes

filmes

https://fogel.me

Youtube csatornám:

https://www.youtube.com/channel/UC7XObV5N1nXG7cFy-AUcrgQ…

Vimeo csatornám:

https://vimeo.com/kulturaliskreativok

Miközben a (legújabb) Csíkszeredán rögzített kis rövidfilmem utómunkálatai égnek a tenyerem alatt, gondoltam, pihenés képpen, -miután ma véletlenül(?) beleszaladtam néhány megrázó, felemelő idézetbe az archívumom bugyraiban-, ismét írok nektek néhány sort…

Mert Te, kedves olvasóm – nézőm… Megérdemled…

Most formabontó módon, jön néhány kedvenc idézetem, melyek közé szabadon, a pillanat ihletében, pár személyes gondolatot (a virtuális) papírra vetek…

És a végén egy dal…

Köszönöm neked – nektek, hogy vagytok…

—————————————

Utóirat: mégsem kellenek az én gondolataim… Elég a nagyoké… és a dal..

—————————————

„Az, akit keresel, az, aki keres”

(Assisi Szt. Ferenc)

“A művészet azért van, hogy ne pusztuljunk bele az igazságba”.

Friedrich Nietzsche

“Minél többet gondolkodom rajta, annál inkább érzem, hogy semmi sincs, amiben több művészet lenne, mint szeretni az embereket”.

Vincent Van Gogh

“Nincs más fegyver a világgal szemben, csak az alázat; nem a hajbókoló és mellverdeső alázat, hanem a másik, mely nyugodtan és mozdulat nélkül néz farkasszemet a világgal.”

Márai Sándor

“A bölcs (…)
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi,
el se veszíti”.

Lao-ce

“A művészek tiszteletre méltóak. Ők Isten gyermekei, akik a legnehezebb részt választották.”

Márai Sándor

Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban.

Szent Ágoston

“- Semmi baja – mondta az orvos -, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt?
– Én? (…) Semmit. Éltem”.

Szerb Antal

“Sötét erdőn lesz egy kis ház, / egy meleg fénnyel hívogat, / Érezd hogyha szólók hozzád, / minden szavam símogat/ 

Ismerős Arcok – dalszöveg

Egy dal… katt ide

Fogel Frigyes

filmes

https://fogel.me

Youtube csatornám:

https://www.youtube.com/channel/UC7XObV5N1nXG7cFy-AUcrgQ?view_as=subscriber

Vimeo csatornám:

https://vimeo.com/kulturaliskreativok

Avagy: “mennyit ér, aki korlátok nélkül él” ?!

Filmezek… Utazok… Szüntelenül nyomom a kilométereket, a 7mérföldes csizmám egyre kopik, én meg fáradok, lassulok… és nemsokára… meghalok…

———————————

Még szól bennem a dal: 

“Századok bűnét üvöltöm magamból, / de nem tudom ki hallja, / 

a világ csak röhög rajta / a napot nem látom lassan a falaktól / 

egyre gyöngül a hangom, / a szavam a porba hull..” 

(Ismerős Arcok)

Filmezek. Másoknak. Most épp pénzért, megváltásért, a megismerésért…

———————————

Ma este, Kassa. (Kosice)… 

Márai városa most már csak egy tartalom nélküli díszlet…  

Ezen a hosszú felvételi nap végén, hű társamba, a kedvenc kamerámba kapaszkodva, a metsző szélben, az épp aktuális megrendelőm után botorkálok a híres kassai dóm (szél)árnyékában megbújó ritka patinás kávéház ajtaja felé… 

Miközben szlovákok között óvatosan szlalomozva megpróbálom elérni azt a bizonyos ajtót, hogy végre beeshessek, A Helyre, ahol Márai is sokszor melegedhetett a hosszú télutói esték valamelyikén…

Schnitt…

———————————

Az asztalnal ülök. 

A film promo megrendelőm, karakteres, nagyon kemény arcéle, rideg tekintettel kutatja a kávéház (kizárólag) szlovák nyelvű étel-ital lapját… 

Nemsokára egy csinos szőke pincérnő jön az asztalunkhoz és megkérdezi, hogy mit kívánunk. Szlovák nyelven…

Fáradtan kerestem a hölgy tekintetét, aztán automatikusan angolul fordultam felé….

De nem értette… Vagy legalábbis úgy tett… Csak rázta a fejét.

Erre én máshogy folytattam…

-Hablas Español?

-Sprichst du Deutsch?

-Beszélsz Magyarul?

Erre továbbra is csak rázta a fejét, aztán foghegyről odavetette felém:

Slovenska!!!

Erre én hitetlenkedve ismét rákérdeztem, English please?!

És ekkor jött, a már türelmetlen és szálkás, szúrós tekintet:

Polski,Tscheck, Slovak, Russian!! A little bit…(!)

Erre aztán oroszul folytattam, de ő mindhiába, szlovákul nyomult továbbra is…

Ekkor keserűen elmosolyodtam és megismételtem neki:

KAPPUCSÍNÓ PLÍÍÍZ! AND KROASSZZANNN…

Ezt valahogy megértette…

10 percel később hibátlanul felszolgálta a társamnak és nekem az igencsak sovány rendelésünket…

Eközben megérkezett a kolléganője…

Miközben kitartóan majszoltam a vacsoramat a kliensemmel, hirtelen egy másik dalszöveg kezdett viszhangzani a fülemben:

“Magad választod a nehezebb sorsot, / és megbecsülöd az őszinte szót, / 

Attól vagy ember, hogy külön tudsz lenni, / és felismered / a rosszat és jót…”

(Ismerős Arcok)

Ekkor egy kósza gondolattól vezérelve fáradtan elevickéltem a kasszáig, ahol már várt rám a megrendelőm hogy kifizesse a vacsoránk árát. 

Amikor minden elrendeződött, ránéztem a szlovák anyanyelvű felszolgálónőre és oroszul határozottan egy “dászvidányját” küldtem felé… 

Ekkor ő lesütötte a szemét, erre én tétovázás nélkül hozzászúrtam:

Minden jót magának, Isten áldja!

Magyarul.

Ekkor a kolléganője lassan felém fordulva küldött egy mély pillantást, melyet sosem fogok elfelejteni.

A magyart, megértette…

Lehet, hogy volt benne magyar vér is…

Az is lehet, talán, hogy tudta ki volt Márai Sándor…

Aztán lassan eltávolodtam tőlük és eközben a periférikus látásommal konstatálhattam, hogy a sok szlovák nyelvű divatos “vidd es hozz egy könyvet” kávéházi könyvespolcok mellet egy giccses, kifejezetten izlésficamú falfestés mered rám, a jól ismert mélabús szemekkel és kifejező ajkakkal…

Márai Mester nézett le rám…

Én meg továbbra is görcsösen, a bejárati ajtóra fókuszálva botorkáltam előre, hogy végre nagynehezen elérjem és szabadulhassak ebből a “Századok bűnét üvöltöm (ön)magamból”…

fogel frigyes 

szabad filmes

https://fogel.me

Youtube csatornám:

https://www.youtube.com/channel/UC7XObV5N1nXG7cFy-AUcrgQ?view_as=subscriber

Vimeo csatornám:

https://vimeo.com/kulturaliskreativok