Egy őrült naplója

No de mielőtt “szabadságra” megyek, legyen kerek(ebb) a történet…

Én marha, vettem a fáradságot és jó Kulturális Kamikaze módjára ismét kipi…áztam magam mindenhonnan a legutóbbi publikus megnyilvánulásaim alapján… (Nem sírok. Gúny).

Semmi gond, bevállaltam, a “gond” csak az, -a tények kedvéért-, hogy mögöttem -a “lelkes hülye” mögött- nincs senki. 

Se párt, se paripa, se fegyver. Ez ritka és így viszont tényleg ön-sorsrontás az életem, pláne ha van mögötte teljesítmény, milliós nézettségek stb…  😉 

De azért, hogy a történet kerek legyen, még egy szegmenst villantsunk már meg: A “Miénket”…

Rövid leszek, -mert már nagyon unom- de kezdjük innen: ma hajnalban megakadt a szemem egy üdítően bátrabb (ön)reflexión az erdélyi sajtóból. 

(Ez a szösszenet nem Erdélyről szól… Keményebb lesz)…

Röviden: vannak még néha ilyen “tökösebb” újságírók is Erdélyben…. Bár… 

Na hagyjuk..

Szóval: az idézet:

“Jól van az úgy! Nem, nem csak a románok. Nem csak a cigányok. Nem csak a mások. Hanem mi, magyarok és székelyek is. „Elvették tőlünk a románok a Békás-szorost!” – sóhajtjuk aztán a komával a deci vagy a sör fölött, nagyokat árpádvezérezve és csabakirályfizva”. 

Stb. Link lent.

Viszont…

Én azt mondom -és utána tényleg megyek a francba mert semmi értelme ennek sem, amit most csinálok-, hogy pl. amikor két napja az M5 csatornán egyik kedvenc műsoromban ismét a szerecsen mosdatást kell néznem, (Erdélyből beültetve a diplomata útleveles csuhást, akit már régóta jobb lenne végre elengedni, hogy tegye a dolgát és körülötte inkább mindenki mélységesen csöndben maradna az egész jobboldali sajtóval és politikai elittel az élen, de nem). 

Ti még mindig Nyomjátok. Miközben ezzel okozzátok az igazi kárt magunknak és ennek a jobb sorsra érdemes (?) megmaradt országnak…

Újra lehetne olvasni az “Erdélyi Történetet – Bánnfy Miklós-tól. De a jobbos sajtómunkások ezt sem olvassák (a balosoknak hazudott médiások sem).

És jómagam mehetnék feljebb a nevekkel a példákkal de nem akarom magamat még jobban kinyírni… 

Mert tudjátok, az olyan filmesek mint én, nem az egymás akol melegéből tájékozódunk, hanem kint vagyunk a Terepen. (Maradnék egyes szám első személynél inkább).

Kalandos kis életem volt eddig, mesélhetnék, de nem fogok mert bennem még maradt betyár becsület… (Bennetek semmi. Csak a lové, hatalom, haverok, összezárás, mindkét oldalon)… 

És félreértés ne essék: élvezettel és tisztelettel olvasom pl. Demeter Szilárd legújabb könyvét is (igen, megvettem, nem kaptam meg ajándékba), és mellette  azt az embert is tisztelem és munkásságát is, akivel nemrég egy asztalnál ülve azt kellett halljam, ahogyan Szilárd kinyírta őt és projektjét…

Tehát politika ide vagy oda, és országunk érdekét figyelembe véve is sajnos azt kell mondjam, hogy Az Átok, azok Mi Magunk Vagyunk.

Mert mi is erkölcsi hullák vagyunk. Na! Nem kell a szemeket lesütni!!! Csak bátran a tükörhöz fáradni! De ne a gyóntatószékhez, mert ott esetleg meglepetések várnak. Hey! Szélső “balosok” nem vihogni! Önök már a purgatóriumban égnek, csak még nem tudják… 

Tehát: lehet okosan és kell is ravaszul harcolni az ellenséggel most főleg a belső ellenséggel.. Csak ahoz először, alapból minimális tisztesség kellene és becsület. (Ajj.. Ez fájt).

És ezeket nem azért mondom mert én olyan fasza gyerek lennék, meg valami erkölcsi szuper Hero, hanem mert még talán megmaradt egy minimális, … tartásom.

És szerintem ez az igazi lojalitás. (Ez az amit többen kértetek tőlem, amikor sokszor(!) kilóra akartatok megvenni) (a sors fintora, hogy ezek a balosoknak hazudott nagypályás hiénák voltak főleg, bár ti nemzeti díszpintyek is ugyanazok vagytok, ráadásul még egy morzsát sem dobtok senkinek, ha nem fekszek le veletek (nem fogok)…

“Júdásnak” is amatőrök vagytok…

Kéne egy botránykönyv? (Á dehogy, kicsi vagyok én ehhez)….  😉

Tudjátok, a különbség csak annyi, köztem és köztetek mindkét oldalon, hogy ezek után sem állok be senki mögé – elé…

“Nyugi”, most szabadságra mentem, (hogy majd ne dögöljek éhen… Kis paradoxon 😉 Meg hogy ne kelljen látnom egy ideig az arcotokat… Melyet már rég elvesztettetek…

(A balos sajtó hiénák és a többiek kíméljenek).

Fogel Frigyes

https://fogel.me/

Az idézett cikk:

https://foter.ro/cikk/a-bekas-szoros-a-magyarok-a-romanok-es-a-szemetbe-fullado-erdely/

 

Mindenki mondhat bármit.

Én is.

Sok embert ismerek a világ több pontján, a munkám miatt. (Filmezek).

Szeretem őket. Ők is szeretnek engem.

Ha megtámadják őket, akkor segítek, ahogy tudok. 

Akár a mainstream-el is szembe haladva.

Akkor is, ha -ahogy most (is)- megutálnak engem sokan, az élethelyzetemből adódóan.

Valamikor csendesen “ütök” vissza, valamikor nyilvánosan.

Tegnap reggel a személyes fész oldalamon kifejeztem hardufi barátaimnak az együtt érzésemet.

Utána sem lepődtem meg a sok gúnyos és egyébb reakciókon.

Azért az érdekes, hogy amikor Erdély, Felvidék stb. bugyraiban vállalom azt amit, akkor teljes a csönd, vagy én vagyok a “jó magyar”. 

Amikor a zsidó barátaim kapcsán mozdulok, akkor a Kulturális Kreatívoknak mondott emberekből előtör… az állat… jobb esetben a maró gúny…

Sajnálom, hogy ezt a posztot (is) meg kellett írnom. És azok, akik még mindig nem értették meg, hogy most nem tudok találkozni emberekkel, akiknek -még esetleg- meg is ígértem, azoknak jelzem, hogy nézzenek magukba. 

Nem én vagyok az, akire “szükségük” lenne. Pont most.

A Fotó rólam készült, amikor épp a Közel-Keleten dolgozok. Nem egyszer, nem kétszer…

Megadja Gábor szavai segíthetnek a megértéshez, ezért bemásolom ide.

Minden Jót, mindenkinek.

Fogel Frigyes

Szabad filmes

https://fogel.me/

Megadja Gábor – mandiner.hu

(Részlet)

• Hasonlóan az orosz-ukrán háborúhoz, az izraeli-palesztin konfliktus sem a mi konfliktusunk. Komolyabb involválódás bármely idegen konfliktusban csak akkor megfontolandó, ha annak valamely résztvevője komolyabb érdeklődést mutat, mondjuk, a székely autonómia, vagy a határon túli magyar kisebbségek jogvédelmének ügyében.

• Amennyiben az orosz-ukrán háborúban van érintettségünk, ugyanis élnek ott magyarok, annyiban az izraeliben is van, hiszen akadnak ott is. (Például az e fórumon is gyakran megjelenő Robert C. Castel, akinek innen is sok erőt kívánunk a következő időszakra.)

• Magyarország Izrael szövetségese. Ezt nem érdemes sem túl-, sem pedig alulértékelni. Ők segítenek nekünk, mi segítünk nekik. A konfliktusnak nem vagyunk a részesei, de az elvi-morális támogatásunk kijár nekik. (Erről bővebben lásd lejjebb.)

• Az Ukrajna-projektnek nagyjából annyi. Már a mostani konfliktus kirobbanása előtt elkezdődött az amerikaiak részéről a rugalmas elszakadás, mostantól Európa feladata lenne a projekt gondozása. De erre Európa képtelen. Az ukrán elnök is érzi, ezért próbálkozik azzal – meglehetősen erőltetett módon –, hogy szoros kapcsolat érzetét keltse Oroszország és a Hamász között; mintha a Hamász legyőzésének útja Oroszország legyőzésén keresztül vezetne. Ukrajna fájdalmas leckét kap most a „nyugati hűség” nevű tantárgyból. (Mi, ugye, megmondtuk, de a magyarok szemetek.)
• Európa szokás szerint nem játékos. Maximum nézőként vehet részt ebben a történetben. Is.
• Az Egyesült Államok cserbenhagyta szövetségeseit. Nem először. És itt elsősorban nem is Izraelre gondolok, hanem azon muszlim országokra, amelyek megegyeztek vagy megegyezni készültek Izraellel. Miért szavaznának ezentúl bizalmat az USA vezetésének? A Biden-kabinet ténykedése totális csőd, és mindazon katasztrófák, amikkel már jó előre megvádolták Trumpot, Biden alatt ténylegesen bekövetkeztek. Frank Drebin most minden bizonnyal elmegy fagyizni.
• A háborút a Hamász kezdte, a felelősség kérdése egyértelmű. És ugyanilyen egyértelmű a konfliktus morális megítélése is, bármilyen távol vagyunk is tőle. Természetesen a békének vannak ellenségei arab és izraeli oldalon is. Ám aki szerint tulajdonképpen Izrael is egy „apartheid“ vagy „terrorista állam“ (ugyanezzel próbálkozik Zelenszkij is Oroszországgal kapcsolatban), vagyis nincs különbség Izrael állam és a Hamász állítólagos „önvédelmi” akciói között (amely praktikusan emberrablásokat, civilek válogatás nélküli lemészárlását, kapával való lefejezést, nők megerőszakolását, holttestek meggyalázását, gyerekek megölését, elrablását, túszok kivégzését jelenti), az mindközönségesen idióta. Vajon miért szükséges hangsúlyozni, hogy „Izraelnek joga van megvédenie magát”? Másoknak természettől fogva jár ez a jog, de Izrael esetében külön kell hangsúlyozni? A Hamász viselkedését csak a nyugati balos moral insanity képes mentegetni.
• Igen, lesznek képek a Merkava alól előásott gyerekek hulláiról Gázában. Az ilyesmi minden esetben megmagyarázhatatlan. Jó eséllyel azonban nem lesznek olyan videók, amelyeken izraeli katonák erőszakolnak meg palesztin nőket, majd tuszkolják őket pickupok hátsó ülésére, vagy olyanok, amelyeken izraeli katonák fejeznek le kapával gázai vendégmunkásokat.
• A „palesztin önrendelkezés” kudarc, és hiábavaló volt az a sok csilliárd dollár, amit a nyugati progresszívek (köztük Gyurka bá’ et. al.) öntöttek a palesztin projektbe. 2005-ben Izrael egyoldalúan kivonult Gázából, kezdetét vehette az önrendelkezés. Ez lett belőle. Valahogy a sok progresszív dollár sohasem fejlődő infrastruktúra vagy gazdaság formájában jelent meg a túloldalon, hanem alagutak és rakéták képében. A Palesztin Hatóság nemcsak az izraeli polgárok életének megkeserítője, hanem a palesztinok életének is. (Gyurka báéknak meg lehet köszönni a további Izrael-ellenes projekteket is, például az izraeli politika megbénítását, ami jó eséllyel hozzájárult a mostani biztonsági fiaskóhoz.) A radikális iszlamizmus, ahogy más vallási vagy politikai fanatizmus vezetése alatt is, képtelenség normálisan élni vagy azzal együtt élni. Ha valaki jobb életet akar a palesztinoknak, akkor első körben a korrupt és/vagy terrorista palesztin vezetők eltávolítását kell követelnie.
• A konfliktus ismét nem fog beleférni a vegytiszta értelmiségi kartotékozásba. Izrael nem általában az „iszlámmal” szemben visel most háborút. Szaúd-Arábia épp most készült csatlakozni azokhoz, akik már kötöttek egy dealt Izraellel (ennek lőttek, és bármit hazudozik is a Hamász, nyilvánvalóan jól jön ez az ellenérdekelteknek), és Azerbajdzsán Izraelt támogatja. Eközben a síita Hezbollah csatlakozik a szunnita Hamászhoz. Ezekben a harcokban, ahogy a megegyezési kísérletekben is, nem láthatóak az értelmiségiek által feltételezett kristálytiszta vallási, ideológiai válaszvonalak.
• A magyar politikai vezetés roppant bölcsen döntött, amikor első pillanattól kezdve szembeszállt a bevándorláspárti állásponttal. Most nézhetnénk mi is Budapesten, ahogy arab tömegek ünneplik a Hamász mészárlását. Megvagyunk nélküle. Talán Nyugat-Európa is meglenne nélküle, de már késő.
• Szakértelem ide vagy oda, a mostani helyzetben éppúgy benne van az, hogy lokális marad, mint az, hogy kiterjed. (Ha komolyan vesszük Netanjahu azon kijelentését, miszerint a válasz meg fogja változtatni a Közel-Keletet, az inkább az utóbbi felé mutat.) Nem tudhatjuk, hogy más feszültségzónákban ki fogja úgy gondolni, hogy most van itt a stratégiai pillanat valamely konfliktus eldöntésére.

Miután egyre “nyomasztóbb” tud lenni, hogy csak kapom és kapom a leveleket, a kéréseket, hogy találkozzak határon innen-túl, számomra teljesen ismeretlen emberekkel, hogy beszélgessek velük, stb. ezért most ezen a felületen próbálok reagálni a megtisztelő meghívásokra, kezdeményezésekre….

Tisztelt Emberek!

Fiatalkoromban (most 51 vagyok) sok jót kaptam néhány embertől… Ezt próbáltam meg visszaadni a magam módján az utóbbi 20 év alatt, kameráimmal.

Sokan kérdezitek, de a tény az, hogy én jóformán semmit sem tudok a transzcendens dolgokról, bár olvastam eleget, viszont inkább figyelek itt, a “setét” fizikai létben és ha már itt vagyok, próbálok -főleg- az itteni dolgokkal foglalkozni, és nem mindig a “más létek” felé kacsingatni folyamatosan, mint oly sokan mások, 

mert A Dolog most itt van. 

Szerintem. 

Azonban, hogy a nappali tudatunk limitált béklyóiból kitörhessünk és léphessünk egyet előre, urambocsá felfelé, (lefelé is lehet), akkor viszont egy más nyelven kell megszólalnunk, mert a hagyományos nyelv készletünk igencsak limitált. 

Szerintem.

Ezt még, csupán kevesen képesek úgy használni, hogy a “régi nyelv” végre  belesimuljon egy új nyelvbe, egy magasabb kommunikációs formába. 

És ezt manapság már-még (sajnos) csak a művészek tudják. 

Szerintem.

Tehát, én egyre kevesebbet beszélek a hétköznapi nyelvünkön, mert számomra Az igencsak limitált és azok a társaink akik nagy szeretettel, jóindulattal, sokszor kemény akarattal próbálnak másoknak segíteni, a világot előrébb vinni a projektjeikkel, legtöbbször azt tapasztalják, hogy valahol mindig beletörik a bicskájuk abba, amit meg akarnak valósítani.

Mert nem értjük meg egymást. 

Elbeszélünk egymás mellett, elveszünk a jéghideg logika útvesztőiben, néhány zseni (beavatott) életművét próbálják ráhúzni – ráerőltetve a szüntelenül “fürge” mozgásban-átalakulásban cikázó világunkra.

Ha figyelünk, ide, most, ahol vagyunk, és megpróbáljuk megérteni pl. egy más, magasabb: képi vagy hang nyelv segítségével a türelmes-álhatatos munkával kultivált intuíciónk karmesteri pálcája alatt azt, hogy mi is a mi teendőnk, hogy mik a praktikus új formák, amiket ki kellene küzdenünk, akkor nem lenne ez a bábeli zavar a régi kommunikációs eszközeink szintjén.

Én a képi világgal dolgozok, mellette a hang világának megtermékenyítő segítségével.

Ezt én így gondolom.

Az utóbbi 20 év alatt milliók és milliók, határon innen – és túl figyelik munkámat és inspirálódnak a képekkel, hangokkal, melyeket mint egy volt előadóművész (csellista) megtanultam anno a pódiumon, hogy hogyan is lehetséges rajtam keresztül egy magasabb nyelvet, a szellem világából transzformálni, hogy megszólalhasson itt közöttünk. 

És ez sokszor sikerül, de sokszor elbukok a saját gyarló hülyeségeim mocsarában…

Viszont beszélgetni lehet, és kell is, de máshogy! 

(Pl. A goethei módon: lásd gugli : Gergár Mária jegyzetei a Goethe beszélgetésről)…

https://www.felemelkedes.hu/?p=760

Nekem -még néha- igencsak felmegy a pumpa, mert legtöbbször elbeszélünk egymás mellett és mindenki csak mondja és mondja a magáét, mert sajnos, az igazi érdeklődés egymás felé, az ritka, mint a szabad filmes… 😉

Tisztelt invitálóim!

Én nem tudok semmit…

Vagy amit “tudok”, az nem e világból való…  

(Platón, Arisztotelész, Steiner, Jung, Hesse világosan elmondja ezt nektek)

Én mindig csak egy magányos farkas voltam…. 

Sokszor ez “jó” mert ebben a beteg világban (a kultúrálatlan kultúránkban) már tulajdonképpen csak így lehet igazán ütőképesen alkotni. 

Szerintem…

De sokszor rossz is ez…

Viszont amit tudtam és el akartam eddig mondani a saját eszközeimmel, azt megtettem…

Néha “nyomasztó” a felelősség, hogy mennyien figyelitek még azt amit “tehetetlenségemben” összebénázok… 

De azt is tudom hogy milyen fegyver van a kezemben és azt pláne most, forgatni kell.

De nem tudok és nem akarok “tanácsokat” adni stb. senkinek, azon kívül amiket az alkotásaimon keresztül leteszek a közös asztalunkra… Ezeket a filmeket stb. mindenki úgy értelmezheti ahogy-amennyire képes, az új nyelven megérteni…

Esetleg.

De ez csak egy belépőjegy… 

Akik félreértik és nem akarnak megtanulni egy új nyelven beszélni azok általában a jóindulatú “gyilkosaim”… És más úttörők kerékkötői. Öntudatlanul. És itt van az egyik eb elhantolva. Csak nem vesszük észre…

Szerintem.

17 évig volt egy igaz társam… Egy kutyus… Nemrég ő is elment…

Most idős anyukám parasztházának tornácáról nézem a birsalma fát, 

néha hosszú órákat ülve figyelem a feketerigók cikázását ahogy talán  

Francisco de Asís figyelte a dalukat, a sünik esti látogatását és próbálok mostanában minél kevesebbet érintkezni az emberekkel, mert túl sok a zaj… “Szellemi” ricsaj…  Mert azt hiszik, hogy én tudom a válaszokat és…

Hát nem… 

A Tudás, az egy csalóka mesterműve Valakinek…

Szerintem.

Nekünk fel kéne ismernünk, hogy az a sok templom, melyeket jó indulatúan, segítőkészen próbálnak az aktuális hatalmak az elcsatolt területeinken felújítani – rendbe tenni, nos azok a templomok valójában már megszolgálták küldetésüket és A Templomok MOST, itt vannak belül, a szívünkben…

És ez az új nyelv, amiről beszéltem eddig, azt, hogy KÉPesek legyünk megtanulni használni, ezt a szívünkön keresztül fogjuk beindítani…

Vannak akik már teszik is ezt 🙂 

Szerintem.

De hogyan is mondható mindez el azoknak akik, még “csak” az eszükkel élnek?…

Megyek vissza anyukám tornácára, továbbra is igyekszem megfigyelni a természetet, iszom egy korsó sört az egészségünkre és néha jó nagyokat káromkodok… 

Azt még mindenki megérti… 

A “szegény” szomszédok is, akiket megvert a teremtő egy őrülttel a közelükben…

(Akiknek korábban megígértem, hogy elmegyek hozzájuk, azoknak az ígéretemet megtartom). 

Zum Wohl!

Fogel Frigyes

Szabad filmes

https://fogel.me/

“Én azt tapasztalom most, hogy… azok az emberek akik szeretnének közösséget létrehozni, akár Bio vonalon, akár egy Waldorf vonalon, akár baba hordozás, vagy közös edzés vagy bármi, azt érzem hogy ezek látvány közösségek. 

Ezen azt értem, hogy nincs meg, nem lehet meg az az érzés, hogy egyébként tényleg bármikor a közösség bármelyik tagjához fordulhatnék”…

https://vimeo.com/manage/videos/224775676

“A gazdagságot a tenger vízhez hasonlíthatjuk, minél többet iszunk belőle, annál szomjasabbak leszünk. Ez mondható el a hírnévről is”.

Arthur Schopenhauer

Ez a filmem korunk egyik Alfája és Omegája.

Pláne most, amikor a készpénzhez való jogunkat is el akarják venni tőlünk.

Ez sem titok többé.

Az igazi beavatás itt kezdődik, nem pedig a múltba révedő, nosztalgikus köldök nézegetésekben, hanem azzal, amellyel szinte senki nem akar szembesülni már több ezer éve. 

A pénzzel.

Nagy köszönet annak az öt embernek akik az utóbbi két hónapban 137ezer forinttal támogatták létezésem.

Nos, Kaliforniában, Hollandiában és Németországban készítettem ezt az anyagot, az akkori barátaimmal és Christopher Michael Mann társammal együtt, aki anno fiává fogadott és támogatta harcomat utazásaim közben. 

A meghosszabbított jobbkeze voltam, -mint egy éles kard- küldetésünkben.

Chris édesapja Rudolf Steinerrel dolgozott együtt és húgának keresztanyja 

Ita Wegman volt. Az alapítók. 

Chris-el hét évet éltünk-dolgoztunk együtt a világ több pontján. Amióta átlépte a küszöböt ismét egyedül harcolok. 

Ezt most az ellenségeim figyelmébe ajánlottam. A tisztán látásért. 

Fogel Frigyes

Szabad filmes

https://fogel.me/

(Narráció – szöveg: Fogel Frigyes)

Tisztelt nézők!

Eljött ez a nap is. 

Mert amit akartam elmondtam, megvalósítottam. 

Már nem tudok semmi újat mondani és nem is akarok.

Van itt viszont egy félreértés: 

Én két dologhoz értek: Cselló & filmezés. plussz beszélek négy nyelvet.

Emberből vagyok, úgy mint ti is, viszont én nem tudok semmit, csak én ezt bevallom és nem szégyellem. 

És merek…

Most ismét kapós lettem, (mint szabad “bolond”) De csak a szokásos. 

Sokan ismét beszélgetni akarnak velem.

Amikor még nagy nehezen erre is rábólintok, akkor már hirtelen semmi sem jó, mert én nem válaszokat adok. 

Kérdéseket. 

Mert nem tűröm a (szellemi) lustaságot. 

De ez nem passzol bele senkinek az óhajtott, felépíteni szeretett (volna) kis világukba. 

Ekkor, villámgyorsan, általatok kegyesen lesajnálva, megmagyarázva, hogy én tulajdonképpen milyen is vagyok (!) (Jung forog a…) “kikerülök a -bele sem került- pixisetekből”   🙂

Mert nem passzolok sehova. (Hála az égnek).

Aztán most ismét, egyre többen a nagy látogatottságú felületeimen akarnak megjelenni, ugródeszkának felhasználva ezt. 

“Ezek” 20 éve nem értik, -amióta elkezdtem a média felületeimet- hogy nem így működik ez (nálam).

Akiknek eddig próbáltam segíteni -de (magukhoz!) nem őszintén közeledtek- azoknak a kutya sem nézte a dolgait az oldalaimon, nem azokat a számokat-figyelmet produkálták a megjelenésük “nálam” mint amit reméltek a hátamon megpróbálva felkapaszkodni…

De miért is nem?

Mert büdös a meló.

Először a küszöbig el kell jutni, és át kell lépni rajta.

Ahogy egy picit nagyobb a nyomás “kint”, úgy nagyobb a pánik bent. 

“Most itt a háború!!! Nem lesz lóvé, mind meghalunk! Vissza a múltba! Fogjunk össze! Vesszen Tria ….! Stb”. 

Le kéne ülni, a nem létezőnek HITT előítéleteinkkel kéne szembesülni először, és… 

És el kéne menni a falig, felismerve azt, hogy a szirupos máz alatt SZÖRNYEK vagyunk. Igen, mi vagyunk a szörnyek.

De én több szívességet nem teszek. Senkinek sem. Fogjatok neki a munka dandárjának, ha van rajta áldás akkor működni fog. (Alig van ilyen). Pont.

(Pucoltam én lépcsőházat, most éppen a szarból mosok ki embereket nap mint nap, szó szerint, ahogyan ezt teszik sokan mások is… De ahogy látom mégsem olyan sokan.  Ez a munka, nem látható része, de ezt is el kell végezni.)

Akkor lesz itt csak valami változás, “A Változás”, amellyel mostanában ismét oly sokan cseszegetnek engem, ha rájövünk hogy a hiba bennünk van, és ha nem bántjuk többet pl. a rovásírást, a Buddhát, a Názáretit, és a többi megtörtént, megvolt stb. témát… Ha nem bántjuk egymást, miközben a világon akarunk segíteni. Mert ez nem igaz. Az eb, máshol van elhantolva.

Kérlek hagyjatok engem békén, beszélgessetek először magatokkal, közben tanuljatok meg emberségesebbek lenni másokkal és a pénztárcátokkal… 

Mindezt az ajkatok bezárásával lehetne elkezdeni és a gondolkodással a szíveteken keresztül…

Már ha még maradt valami szívetek.

A végtelen önigazolásaitok után.

Vagy, …. 

Menjetek a pics….ba!

Köszönöm a figyelmet, minden jót kívánok mindenkinek. 

Fogel Frigyes

A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjének a vezetője 7 év apátsági munka után mostantól saját birtokán folytatja…

Dr. Pottyondy Ákos agrármérnöknél jártam. 

Fogel Frigyes

szabad filmes

https://fogel.me/

Ha támogatni szeretnéd munkámat:

Számlatulajdonos: 

Fogel Frigyes

Bank neve: 

OTP Bank Nyrt.

HUF Számlaszám: 

11773425-02879420

IBAN:

HU27117734250287942000000000

SWIFT (BIC): 

OTPVHUHB

Szívből köszönöm!