Tudjátok, nálunk a székely addig beszél a szamarához, míg az emberré nem válik… vagy ő szamárrá… 

Persze a szamár hűséges jószág mert ha baj van, legalább ketten állunk itt  tanácstalanul… Hát így megy ez…

Egyébként meg a magamfajta szamárnak a sok ember között néha egyenesen megtiszteltetés megjelenni, hiszen a csacsi többnyire visszafogottabb, mint némelyik értelmiségi…


Hozzászólás