Egy őrült naplója

Egy kiállítás képei…

https://fogelmedia.myportfolio.com/commissioned

(Fotózni sokszor nehezebb mint filmezni…

A fényeket nem te állítod be, ha peches vagy…

Gyorsnak kellett lenni, nincs mese…)

A róluk készült filmem:

https://www.youtube.com/watch?v=WVs6SpJq52A

fogel frigyes

szabad filmes

https://fogel.me

Az elvándorolt magyarsághoz!

1921 óta a helyzet megváltozott.

Megerősödtünk mi, ott, a távolban. Nyugaton.

Eljött a pillanat -most-, amikor összeszedhetjük magunkat. 

Orvosaink, tudósaink, a kiművelt emberfők, akik hajdanán elmentek és egzisztenciát teremtettek maguknak nyugatabbra, most visszajöhetnek és talpra állíthatják végleges lelki és fizikai kipusztulása előtt az erdélyi Magyar Nemzetet.

Feleinket, akiket anno magunkra hagytunk, most kell felemelnünk.

Nincs más út.

Vissza kell adni a közösbe, amit tudunk, hogy a már meghasonlottak, akiket Kós Károly 1921-ben próbált figyelmeztetni, ne vesszenek el végleg a közös olvasztótégely dantei poklában.

Most békésen, tudásunkat, tehetségünket, szorgalmunkat és bátorságunkat összeszedve megfordíthatjuk a szellemi világok segítségével jelenünk groteszk rükvertcét!

Jómagam, 5 éve már, visszajöttem és építem az erdélyi szabad médiát, inspirálva testvéreimet, az el nem mondott kérdéseket feltéve, egymást megmutatva, hogy eleink munkáját – ádozatát ne hazudhassák el továbbra is azok, akik az olvasztó tégelyt tartják -Júdás pénzért- az izzó lávafolyam fölött…

Az idő most van.

Gyertek haza! 

Építsük fel együtt a hálózatunkat, egy becsületesebb jövő, és a fiaink – lányaink lelki üdve, sorsának segítése miatt is. 

Kós Károly emléke miatt…

Fogel Frigyes voltam, egy szabad filmes.

Kalotaszeg, 2026. Január 8.

FogelMedia

https://fogel.me/

fogelmedia1@gmail.com

Ha továbbra is szeretnéd hogy szabadon alkothassak:

Fotóim megvásárolhatóak (becsület kassza)

https://fogelmedia.myportfolio.com

Revolut: (Revtag):

@frigyegkp

OTP:

Számlaszám: 

11773425-02879420

IBAN:

HU27117734250287942000000000

SWIFT (BIC): 

OTPVHUHB

Megelőztél János… 

Viszlát. Nemsokára…

frici

(A filmem margójára:

Kamaszként találkoztam először Dr. Drábik Jánossal, Németországban (Augsburgban). Akkor ő hallgatott engem a közönség soraiból, ahogy egy csellóversenyt játszottam egy német zenekar élén… 28 év után ismét találkoztunk, és most én hallgattam őt az otthonában… Két volt csellista találkozása, most már itthon, Magyarországon…

Fogel Frigyes)

https://youtu.be/trptGWOwP-Q?si=mmY5UXfzlz-J5uLQ

Favágás-hordás, mindeközben meglepődve konstatálom, hogy amióta nem laktak itt, a víz megfagyott bent a mosdó helyiségben…

A román építésű (eléggé gyenge minőségű cserépkályhával -bezzeg a nyárszói csoda cserépkályhák… 

ég és föld a különbség-) talán ma éjszakára 15 Celsius fok fölé tudom küzdeni a benti levegő hőmérsékletét… (most még 4 fok van itt bent…)

Lassan elkéne már egy otthon… 

Egy hely, ahol nem kell látnom a két lábon járó vadállatokat magam körül…

15 négyzetméter is megtenné…

Most itt fenn hó alig van, viszont tegnap délután farkast láttak az itt élő mócok…

Megvárom a következő havazást és akkor készítek pár felvételt Nektek, néhány itteni kisértet históriával fűszerezve…

Ugyanis tegnap éjjel kaptam egy kis beavatást az itteni történésekről… Erős idegek kellenek ahoz, hogy kezelni tudja az ember az itt megélt dolgok borzalmait… A filmes létnek ez az egyik súlyos oldala… 

Szó szerint… Amikor megnyílnak az emberek és elmondanak dolgokat amiket nem jegyeztek eddig le. Román, magyar, szász, cigány…

Én meg mint egy “katolikus pap” hallgatom a “gyónásukat” és közben az is át suhan a fejemen nemegyszer, hogy ezeket hogyan is lehetne átadni a mai tinédzsereknek, hogy… okuljanak(?)…

Egyre jobban elkélne a tiszta gondolkodás-látás képessége mert már az összes létező falba bevertük a kemény Magyar fejünket, de valami miatt nem sikerül az Ébredés… vajon miért?!…

A kirakós játék darabkái mindig ugyanazt a mintázatot mutatják, addig, amíg valaki átlépi a küszöböt…

Node ki volt Az, aki Ezt legutoljára megtette? 🙂

Tudomásom szerint itt Erdélyben nem is olyan rég élt egy nagy beavatott. Akit egy másik nagy beavatott meg is látogatott… De konkrétumokról -érthető okok miatt- nincs több feljegyzés…

Eközben ellenkező irányba zuhan a purgatórium felé a román-nak nevezett törzs-tribu, (ahogyan legalábbis én látom őket). 

“Sajnos” ezek, magukat fogják kivégezni. Volt 107 évük hogy bizonyíthassanak. Elbuktak.

A megvezetett, vagy elkergetett-fejpénzért eladott-elment és a maradék, az itteniek, (a mieink) pedig ülik a tort nap mint nap, saját el-temetődésüket ünnepelve, perverz módon. 

Kivéve az Őrzőket. 

A kevés beavatottat…

Minőség. Nem mennyiség. Mert ez számít a szellemben…

Egy különleges – bölcs, szeretett barátom tegnap a következőket írta nekem (kis változtatással idézem):

“Amikor X.Y. a kívánt projektjéről beszél és viszi az ötletet és mástól várja a megvalósítását, miközben ostoroz, az én érzésem szerint olyankor erőszakot tesz másokon. Én azt gondolom hogy saját ötletekre szükség van és arra hogy saját erőből öntsük formába őket. És ha elég erős az ötlet, vagyis van realitás alapja a jelenben, és eléggé virágzó formát tudok adni neki az én életemben, úgy hogy öröm és erő és áramlás van belőle az én életemben és kapcsolódásokat hoz, akkor lesz társulás…azt hiszem hogy minden egyedül indul… Ahogy nagyapám. És te.”

Eddig a tűpontos idézet.

Mindeközben éppen most “ünneplem” az 5 éves erdélyi tartózkodásomat. Visszatérésemet szüleim földjére.

(Anyai vonal a székely, apai vonal a szász… engem sem kényeztetett el a fennen való)…

Ezalatt kb 6 és fél millió néző, kisfilmek, podcastok, rengeteg kilometer, sok mosoly, szeretet, hazugság, későn felismert manipulációk, hazug csókok, alkohol, ócska érdekek, pénzéhes “szentek”, divat-magyarkodók, dísz-székelyek, és báránybőrbe bújt szellemi ellenségek… 

És néhány Szent Ember…

Közben a szűkebb családi környezetemből, akiket 40 éve nem láttam, akik még életben maradtak, ezek közül senki sem jelentkezett.

De figyelnek engem.

Tudom.

Lelkük rajta.

Ettől függetlenül szeretettel gondolok mindannyiukra, de a határokat most már én húzom meg… 

És így a vége felé, 2025 utolsó napjaiban van egy erős hiány érzetem…

Ami világossá vált számomra az -amit eddig is tudtam- hogy csak humorral, profin, es bizalommal lehet új formákat kiküzdeni, megbocsátva egymásnak, azoknak is, akik már eladták magukat itt az elcsatolt területeken (nem bántom őket, mert meg tudom érteni döntésüket) viszont engemet azok a fiatalok érdekelnek, akik -mint pl nem is olyan rég CsíkSzentTamásba meghívtak egy napra, olyanok, akik még nincsenek elrontva, van bennük őszinte érdeklődes-bátorság, a szüleik hagynak nekik egy kis szabad mozgást… 

Nagy szeretettel gondolok vissza arra a napra… (500ezren látták azt a videó blogomat)…

Részemről nem változott semmi.

Tudom, hogy valami miatt hatalom van a kezemben, a (szabad) média hatalma, ami manapság egy erős fegyver.

És láthatóan jól tudom forgatni ezt a kardot.

Ezért továbbra  is bármikor (!), bárhova elmegyek, ha fiatalok hívnak, hogy segítsek, itt Erdélyben, akár a Fel-délvidékre is, ahogy ezt nemegyszer már meg is történt részemről…

(Még) itt vagyok, használjátok ki a lehetőséget, mert lehet jobban, lehet ügyesebben, és lehet gazdagabban is…

Az USA-ban nagyon tudnak egy dolgot, amit mi itt, az ütköző zónákban még mindig nehezen tudunk megérteni:

Let’s Have Fun!!!

Élvezzük amit csinálunk!  Mert minden lehetséges… Csak akarni kell 😉

Boldog Új Évet Drága Nézőim!!!

fogelmedia1@gmail.com

A jó madár 😉

fogel frigyes

szabad filmes

https://fogel.me

(Nem politikai ügyről van szó, tehát az “áradások” elkerülése végett a választási szimptómák mellőzését javaslom). De ha kell akkor egy kis üde színfoltot vihetek a következő hónapok közéletébe, kicsit szinesíteni az oly unalmas és primitíven ócska palettát.

Tehát kérem gondolja meg mindenki jól, nagyon jól, -aki esetleg most magára ismerne e sorokat olvasva mielőtt esetleg egy nagyinterjút adnék országos napilapoknak (mindkét oldalon) az utóbbi 20 évem kapcsán, -azt, hogy mit fog tenni…

Szerénységem ellenére mondom ezt, mert egy magamfajta “őrült művész” nem zavar sok vizet, de nem szeretem ha másokat is bántanak körülöttem…

Úgyhogy csak okosan “feleim” ott Magyar Honban…

Én már megfizettem a Szabadságomért. 

És ti?!

BUÉK. Üdv a Havasokból.

fogel frigyes

https://fogel.me

Egyik nagy példaképem anno ezt kiáltotta:

“Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol leosztottak valamit; valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre.

    Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket.

    Tudjuk miért.”

…

Nos… Eddig ketten rendeltek fotókat tőlem…

Az első egy Erdélyi fotógráfus művész, akinek egy alkotása az átmeneti szállásom falára van felszögezve, aztán tegnap egy győrzámolyi fiatal édesapa…

Tudjátok, amit sehol sem mondanak el nekünk, viszont én szinte folyamatosan megfigyelhetem -valami kegyelmi állapot folytán, kamerám optikája segítségével is nem egyszer, -hogy sűrű pontokban szétszórva a mappán ott vannak azok, akik mint a kovász a készülő friss kenyérben elhozzák az igaz életet.

Ahogy látom ők már mernek önállóan gondolkodni és tenni, saját útjukat járva.

Dolgoztam éveken keresztül olyanokkal is akik anno, a második nagy háborúban -ráadásul az akkori Németország kellős közepén- egy kis városban éltek.

Őket -láss csodát- elkerülte a háború vihara és a településük, magukkal egyetemben sértetlenül vészelték át a nagy világégést.

Mert kiválasztottak voltak.

Nagy dolgokat tettek, és együtt működhettem fiaikkal-lányaikkal, éveken keresztül.

Ez egy kegyelmi állapot volt a magamfajta “magányos madárnak -pardon- farkasnak.”

Ahogy azok is kiválasztottak, akik közül a sok éves, szintén erdélyi vándorlásaim során (is) megismerhettem.

Mert a kölcsönös (ön)megismerésről szól Az Egész.

Nézzétek, Az Erő, velünk van, mert egymást támogatva, erősítve és amikor szükséges, ahogy egy bölcs asszony írta nekem minap valahogy így, hasonlóan: “vannak akik nem bírnak többet megérteni a dolgokból és ezen a ponton az igazság kimondása mellett már csak könyörület van…”

(Legyünk könyörületesek önmagunkhoz(!) és azok felé is akik…)

Az egyszerű embereknél és az igaz művészeknél találtam-látok könyörületet.

Máshol csak ennek a míves hazug mázát…

…

A bejegyzésem elején Kós Károly mondatait szúrtam ide a “Kiáltó szó” röpiratából (1921).

Ezt a szösszenetemet pedig a második képeim megrendelőjétől idézve fejezem be:

“Köszönöm kedvességed! Gyönyörű képek🙏Nagyon becsülöm a munkásságod, nagyon is szükség van a tükörre, amit felénk tartasz. Vigyázz magadra utadon!”

…

Még valami:

53 évem alatt nagyon megtanultam valamit, amit a jászolba érkezett Lény adott át nekünk:

“Ne féljetek”!

Békés karácsonyt kívánok ellenségeimnek és szeretteimnek.

fogel frigyes

https://fogelmedia.myportfolio.com/life

Becsületkassza. 

Nincs fix ár. Ha megtetszik, akkor utalj egy összeget az alábbi címek valamelyikére és küldöm a kívánt képet-képeket.

Szeretteidnek ajándékba, vagy magadnak poszterként, háttérképként stb.

Így ezen a módon támogathatod a következő alkotásaim elkészültét és létezésemet is…

Kapcsolat:

fogelmedia1@gmail.com

Fogel Frigyes

Szabad Filmes

https://fogel.me/

Becsületkassza:

Revolut: (Revtag):

@frigyegkp

OTP:

Számlaszám: 

11773425-02879420

IBAN:

HU27117734250287942000000000

SWIFT (BIC): 

OTPVHUHB

Szívből köszönöm!

https://fogelmedia.myportfolio.com/life

https://fogelmedia.myportfolio.com/life

A beszélgetés magyar nyelvű leiratát most közzé teszem.

Tanulságos lehet(ne) most a visszatekintés… Aki elolvassa, azoknak megnyílhatnak bizonyos kapuk…

(Az eltelt 12 év alatt ez a rövidfilmem is, -személyemmel egyetemben- a gúny, a lenézés, a dermesztő kritika, az aljas rágalmak és a vankuj pénzéhségen kívül szinte nem kapott mást. Azóta közülük már sokan nem élnek, vagy “zsákmányaikból” “tengetik” önigazolt életüket, miután minden szétesett körülöttük és egymást tönkretették. De a magyarázkodásaik látszólag beton stabil lábakon állnak. Lelkük rajta. Már ha van nekik ilyen…)

fogel frigyes

FogelMedia

Gondolatok az új évezred küszöbén – interjú Thomas Meyer-rel

by Frigyes Fogel, in November 2013

– Mi a mi feladatunk?

–  Magyarországon – ahol tíz éve jártam utoljára – nagyon összetett a helyzet. Én úgy látom, vannak, akik – kicsit naívan –, illetve sok egyéb miatt  lelkesednek az Európai Unióért, bár ez a lelkesedés gyengülni látszik mostanában, de szép számmal vannak olyanok is, akik spirituálisan aktívak, és nem restek tanulmányozni a szellemtudományt: érdeklődést mutatnak olyan közép-európai gondolkodók iránt, mint többek között Steiner, Wegman, Polzer vagy éppen Moltke. Egy nagyszerű feladat látszik itt kirajzolódni: hidat kell képezniük Közép-Európa és Magyarország között, hiszen a szláv népek minden jel szerint sokkal jobban sérültek a bolsevizmus hetven éve alatt: szellemi apátiába süllyedtek. Ha érdeklődnek is a spirituális dolgok iránt, akkor sem törekednek önállóságra, csak követni akarják az áramlatokat – ha ortodoxok, akkor mondjuk Moszkva, ha antropozófiával foglalkoznak, akkor meg kizárólag Dornach felé figyelnek. Ezért én úgy látom, a magyaroknak nagyszerű lehetőségük van arra, hogy egészséges spirituális individualizmussal erősítsék a keleti népeket. Az önök népének történelmük során oly sok ellenálló erőt kellett kifejtenie a különféle külföldi hatalmak ellen,  a törökökkel, a Habsburgokkal, a bolsevik uralommal szemben, hogy mára nagyon erős individualizmus alakult itt ki. Steiner a közép-európai népekre vonatkozó karakterológiájában azt mondja, hogy egy dologban közösek mindannyian: nagyon erősen küzdenek az individualizmusért. Hát még, ha ezt a tulajdonságot a Magyarországon meglévő ellenálló erővel kombináljuk, amelyet néhányan – köztük Steiner is – turáni elemnek hívnak…!  Egy jó barátom, akivel Budapesten találkoztam, szerintem nagyon találóan fogalmazta ezt meg:  „A magyaroknak az a feladatuk – és a lehetőségük is megvan rá –, hogy megnemesítsék turáni elemüket.” Ez pedig nagy erőt jelent, ha kifinomultsággal, megtisztultsággal és individualizmussal párosul. A feladat tehát az, hogy a magyarok elvigyék ezt az erőt keletre, arra a területre, mely hetven évig a tetszhalál állapotában volt. Úgy látom, ennek egy nagy akadálya van évszázadok óta: a szláv népek elleni általános antipátia, a tőlük való különbözőség tudata. Ha ezen túljutnának végre – első ízben történelmük folyamán –, akkor Magyarország tényleg betölthetné ezt az úttörő szerepet.

– Miért ír?

– Hogy sok pénzt keressek vele…. ☺ Na jó, nem azért. Könyveim azokat az embereket célozzák meg, akik többet akarnak tudni az elmúlt idők igazi történéseiről, akik független véleményt akarnak formálni bizonyos politikai, történelmi és kulturális eseményekről. Írtam az európai kommunizmus előtörténetéről, amelyet nem igazán az európaiak alakítottak ki, hanem egyrészt nyugati gazdasági érdekekhez fűződő személyek, másrészt a római katolikus egyházhoz közel álló emberek. Csak nézzünk meg közelebbről olyan alapítóatyákat, mint pl. Jean Monnet és Robert Schuman, és vegyük észre a nyugati érdekeltség és a katolikus egyház egyidejű képviselőjét Monnet-ban, akin keresztül megtudhattuk, hogy mivé is kéne Európának válnia… És szerintem ma is így állnak a dolgok. Például az Európai Központi Bank egyik vezetőjéről tudjuk, hogy római katolikus, sőt, jezsuita neveltetést kapott, s aki egyben a Goldman Sachs embere is, vagyis akiben a mai Európát létrehozó két áramlat egyesül. 

Több publikációm is megjelent arról, hogy az első világháború miként vetett véget az európai nemzetállamoknak. Németországban Helmut von Moltke ezt a szándékot már akkor világosan látta. Ezért a célért munkálkodtak azok a nyugati körök is, akik az úgynevezett szocialista tapasztalatszerzést készítették elő Keleten – mert ezt Nyugaton készítették elő –, meg tudom mutatni az ezt bizonyító forrásokat, vagyis nem össszeesküvés elméletekről van szó. Világos, hogy ezek a folyamatok éppenséggel nem az európai szellemiségből fakadó folyamatokat segítették elő. Európa mesterségesen szétszabdaltatott; így sok különféle történelmű, kultúrájú ország próbálkozott egy egységesített kultúrájú Európa létrehozásával a nyugati demokratikus absztrakt modell mintájára, de ez a kísérlet új impulzus híján eleve kudarcra volt ítélve. És íme a hiányzó láncszem: Steiner elmélete a hármas tagozódásról, melyet  először egy osztrák életrajzíró ismertetett Károly császárról szóló művében. 

E Károly császárról szóló vastag kötetben egy külön fejezet szól arról, hogyan tudnának az európaiak új társadalmi formációt kialakítani, melyben megmarad az ember szellemi önállósága, és a gazdasági életet nem veszélyeztetik belső villongások és nemzetek közti háborúk. Ez lehetett volna a követendő alternatíva. Károlyt császárt még érdekelte is ez az elgondolás, de intrikák érték a – hogy is nevezik ezt? igen, – a kabinetfőnökét, Arthur Polzer-Hoditz-ot, így az egész ügy a süllyesztőbe került, elveszett mint alternatíva. Egyértelmű szándékot lehet abban a tényben felfedezni, hogy a két évvel később, 1930-ban megjelenő második kiadásból már kihagyták ezt a memorandumot! Ezért sem terjedhetett el a köztudatban a hármas tagozódás elmélete sem. És azóta nem beszélhetünk a szó igazi értelmében Európáról, csak egy egyoldalú gazdaságú, egyházú és szellemiségű Európának hívott területről. Ide kívánkozik egy kép – Andersen  A császár új ruhája című meséjéből. E történet szerint a császár új ruhája igazándiból nem is létezik, a császár meztelen, de mindenki a gyönyörű ruhájáról beszél, mert a “közmegegyezés” ezt kívánja. Ma a “politikai korrektség” mondatja azt, hogy Európa ruházata pompás, miközben sehol semmi: napjaink Európája egy gyermeteg császár, akinek valójában nincs új ruhája. Holott tudjuk, hogy nagyon is nagy szüksége lenne erre a valóban új ruhára.

– Létezik megoldás? 

Az egyetlen igazi alternatíva, mely érdemes arra, hogy beszéljünk róla, és amelyet épp mostanság kezdünk megvalósítani… Legalábbis megpróbáljuk.

Látnunk kell, hogy a szellemi élet egyre inkább ellenőrzötté válik: még Svájcban is az a tapasztalat, hogy nincs szabadság az akadémiai tanításban. Álljon itt példának egy barátom esete, aki a szeptember 11-i események kapcsán végzett kutatásokat, és emiatt nehézségei támadtak akadémiai karrierjében.  A szellemi élet korlátozása – Svájcban! Ez rossz ómen.

Egyet tehetünk: a hármas tagozódáshoz, a steineri impulzushoz fordulunk. Látjuk például, hogy a pénz kezelésének új módja alapvetően szükségszerű. Mert a pénz helyzete manapság, enyhe kifejezés, ha azt mondom, őrület, sőt több, mint őrület. Kimondottan egészségtelen. Csak egy szűk rétegnek, a globalista elitnek hoz hasznot. És a többiekkel mi lesz? (itt lendíti a karjait) „Pokolba velük!” – mintha ezt mondanák, vagy a szociális intézményekben a helyük. Ezt a problémát csak érzékeny intelligenciával lehetne megoldani, a hármas tagozódás szempontjai alapján. Ahogyan én látom, egyszerűen nincs más alternatíva.

-– A mai döntéshozók tudatosabbak?

– Nem tudom, hogy tényleg nyitottak-e. Szerintem még talán még szigorúbbak, merevebbek. Nem hiszem, hogy ma könnyebb lenne bevezetni a hármas tagozódás alapelveit, mint száz évvel ezelőtt. Lehetséges, hogy egy olyan krízist kell megéljük, amely már nem letagadható, és mindenképpen cselekvésre kényszerít. Globálisan még nem érkezett el az ideje, de talán már elég közel vagyunk hozzá, hogy az emberek bevallják, a régi szisztéma nem működik, máskülönben nem élnénk át a totális nemzetközi összeomlást. Ha ezt tudatosítjuk minél többen, akkor talán van még egy esély arra, hogy rámutassunk a hármas tagozódás lényegére. De addig is, amíg elérkezik ez a pont, fontos, hogy legalább néhányan tudjanak róla, mert különben készületlenül ér bennünket a végső lehetőség, és megint elszalasztjuk az alkalmat, mint 1989-ben is tettük, ha még emlékszünk rá. Zárójelben jegyzem meg, hogy természetesen Magyarországon és Németországban is voltak, akik már sokkal korábban tudtak a hármas tagozódásról. 

Kelet-Németországban egy Rolf Heinrich nevű férfi írt egy könyvet 1989-ben, még a fal leomlása előtt, melyben nyíltan megfogalmazta ezt, kimondta, hogy a szocializmusban nincs jövő. Ezt a könyvet 1989 áprilisában Hamburgban adták ki, és szerintem útjelzőül szolgált azoknak, akik a szocializmus megállításán munkálkodtak. Mert ez a döntés nem a népből eredt. Nyilvánvalóan felhasználták az emberek elégedetlenségét ahhoz, hogy véghezvigyék a megdöntést, de a terv kiötlőit sokkal inkább a nyugati anglo-amerikai gazdasági körökben találjuk, akik új piacot akartak, és lehetőleg ellenállás nélkül. Tényként kell megállapítanunk, hogy iszonyatos sebességgel zajlott Kelet és Nyugat újra-egyesítése, különösképp Németországban. Tudni kell ehhez, hogy Németországot például nyomás alá helyezték, hogy hagyja el a német márkát, és ez konkrétan azt jelentette, hogy nem volt más választásuk. Azon kevesek pedig, akiknek lett volna választási lehetőségük, a naivitás csapdájába estek, mert nem hitték, hogy mindaz megtörténik, ami végül megtörtént. Persze, akikről beszélek, nem is voltak abban a helyzetben, hogy beleszóljanak a folyamatokba. Ezért a következő krízisben, amely biztosan eljön, jó lenne, ha több olyan ember lenne, aki tudatában van az említett alternatíváknak, melyeket a gyakorlatban még nem alkalmaztak, így senkinek sincs joga azt mondani, hogy nem működnek, hisz még ki sem próbálták azokat. 

– Létezik közép-európai küldetés? 

Közép-Európának ez nagy feladata lenne. De nem tudom, van-e elég ember, aki képes a nyugati mintától ls a hagyományos katolikus egyházi dogmákon is túllépve gondolkodni. Ha nincs elég ember, akik szabadok mindkettőtől, akkor a közép-európai missziót nem lehet véghezvinni. Mert ez szoros kapcsolatban áll a jó értelemben vett individualizmussal, egy olyan szellemi élettel, mely szabaddá lett bármely több száz éves hagyományos érdekközösséghez való bilincstől. A mai Európára jellemző tendenciákat jól mutatja egy – az angol gazdasági lapban, az Economistban húsz évvel ezelőtt közzétett térkép, mai valóságunk megelőlegezésének bizonyult. Néhány gazdasági elemző jóslatát ábrázolta arról,hogyan fest majd a világ és Európa a XXI. században.  Nos, ezen a térképen nem szerepelt Európa. Csak Euro-Amerika és Euro-Ázsia. És ma minden egyes pont Európában – ha földrajzilag beszélünk Európáról – vagy Euro-Amerika – vagy Euro-Ázsia. Világos, hogy ezen interjú alkalmával mi most Euro-Amerikában ülünk.

Szóval nagy kérdés ez, hogy az európaiak tudatában vannak-e még egyáltalán annak, ami Európa szerepe kellene legyen a világban: nevezetesen a Nyugat és Kelet közötti közvetítői szerepnek. Ha Európát szellemileg és politikailag lerombolják, ezt a feladatot nem lehet többé véghezvinni. És most éppen itt tartunk. Szerintem.

Ahogy arról már Rudolf Steiner is beszélt, Károly császár testvéte és kabinetfőnöke, Ludwig Polzer nem ismerte túl jól a korabeli gazdasági folyamatokat. Csak azt tartotta fontosnak, hogy Európa gazdasági szempontból versenyhelyzetben maradjon a Nyugattal szemben. Azt tudta, ha ez nem valósul meg a gazdasági erőfölényen keresztül, akkor Eruópának nincs többé kulturális szabadsága, semmije sincs. És ma tényleg az a helyzet, hogy ha az euró összeomlik, vagy ha az euró túlzottan függ attól, hogy mi történik a dollárral vagy keleti valutákkal, látjuk, hogy nagyon nehéz független szerepet játszani abban a hatalmi játszmában, amely elkövetkezik, és amely Kínát felszínre hozza majd – ez nem is kérdéses. Kínának azt hiszem 1,3 milliárd lakosa van, mindenhol növekednek, beruháznak Afrikában, és a forráselemzések is kimutatják, hogy egyre erősödnek. Ahogyan az USA felépítette technológiailag a Szovjetuniót, ugyanúgy építették fel Kínát is. Az amerikaiaknak mindig kell konstruált ellenfél. Ugyanakkor – és egyedül ez tartja bennem a reményt –, oly módon manipulálják az egész játszmát, hogy mindvégig ellenőrzésük alatt tartsák az “ellenséget”. Ez sokáig így működött, de ez már nem tarthat így sokáig. Eljön az idő, hogy az Amerikai Birodalom is leszálló ágba kerül, ahogyan a Római Birodalom is hanyatlásnak indult.

– 2001. szeptember 11.

– A szeptember 11-i szörnyű merénylet után azonnal lezárták New York-ban, a Pentagonban, és a harmadik helyen, Shanksville-ben az érintett területeket, úgyhogy a szokásos bűnügyi vizsgálatot nem is engedélyezték. Még a törmeléket is elszállították a toronyból, és azt a néhány fém gerendát, melyek nem mentek teljesen tönkre, Kínába szállították, ahol most valamilyen csatahajót építenek a szeptember 11-i belőlük. Ez történt – bűnügyi nyomozás nélkül! Ezek a tények is égetően hiányoznak az újságokból: a kritikai újságírás a legtöbb esetben nem hallgatott. A legalapvetőbb bizonyítékok és cáfolatok nélkül továbbították az amerikai kormány által alkotott és világszerte elfogadott konspirációs teóriát, arról hogy 19 iszlám terrorista tervelte ki és hajtotta végre az egészet. Tehát teljesen kimaradt a lapokból a kritikus kérdőrevonás, elfogadták, benyelték a több pontos is nevetséges magyarázatot. Az összes konspirációs teória közül eddig ez volt a legrosszabb.

A konspirációs feltevésekkel kapcsolatban mindig megkérdezheted: Megmagyarázza a tényeket? Ha konspiráció volt, akkor kell legyen egy olyan teória, amely megmagyarázza a tényeket, a hivatalos teória pedig ezzel szemben palástolja azokat. Az egyik fontos körülmény, amely rávilágít a hiányosságokra, a New York-i épületek bontásának módja. Volt szerencsém hét évvel ezelőtt egy ausztriai konferencián az északi torony gondnokáva beszélni.  Egy nyilvános előadáson is elmagyarázta, hogy szeptember 11-én, az hiszem, egy keddi nap reggelén, 8 órakor gyülekezője volt brigádjának a második földalatti szinten, és hirtelen erős robbanásokat hallott alulról. Erre semmiféle magyarázatot nem talált. Néhány perccel később egy férfi viharzott be a irodájába, aki égett, már vált le a hús a csontjáról, de még el tudta mondani, hogy egy liftben érték őt az alulról feltörő lángok. Majd később – folytatta –  halk robbanásszerű hangokat hallott valahonnan felülről. Nos, erről a tényről a hivatalos híradásokban egyáltalán nem volt szó. Több száz ember hallott robbanás-sorozatot, és ha ezt nem is vennénk figyelembe, az interneten sok jó dokumentumfelvételt lehet látni róla: például  Richard Gage Kaliforniában készített egy különleges filmet délután, csak hogy megmutassa, hogyan omlanak össze a tornyok, valamint a Hetes Épület, melybe nem repült bele repülőgép. Gyakorlatilag a szabadesés sebességével omlik össze! 

Ezt a látványos összeomlássorozatot nem lehet egy, kettő, három vagy négy repülőgép ott fent történő becsapódásával megmagyarázni, csak – hogy is mondják ezt? – tervszerű lerombolással. Tehát ha tervszerű lerombolás volt a dolog hátterében, akkor minden úsjágírónak és kutatónak meg kell kérdeznie, mi folyik itt? Tiszta sor, hogy terrortámadás volt, de a két repülőgép épületbe való beleütköztetése nem magyarázat arra, ami utána történt – ez mindenki számára a napnál világosabb, akinek egy kicsi fogalma is van a fizika törvényeiről.

Úgy tudom, még az a teória sem nyert bizonyítást, hogy a merénylet hátterében Osama Bin Laden – akit azóta állítólag megöltek – és csapata áll.  Ez a kép azóta sem állt össze. Szóval ki tette? A média már nagyon ért ahhoz, hogy globális hatású történéseket egy bizonyos módon fogadtasson el a világgal.

Volt egy a szeptember 11-ét megelőző esemény, melyet behatóbban tanulmányoztam rövid publikációmhoz, és ez Pearl Harbour volt. Ha megnézzük Pearl Harbour igazi történetét, melyet még az akadémikus történészek is lejegyeztek abban az időben, és amit én már ismertem szeptember 11-e előtt is, nos, akkor láthatjuk a tényt, hogy az egész világ elhisz egy történetet, amelynek hamis voltát már 1947-48-ban tisztázták. S ez – az emberek ellenőrzés alatt tartása szempontjából – elég nagy előrehaladás. Látható: az egész világ elhiszi azt a történetet, amit el akarnak hitetni vele. Pearl Harbour jó példa erre. Aztán ott van például a szintén megkérdőjelezhető „holdbéli eset”. Tudatosan mondom azt, hogy „holdbéli eset”. Az már tisztázott, hogy sok momentumot a stúdióban vettek fel, például Armstrong úr híres mondatát is, nem biztos, hogy jól idézem szó szerint: „Kis lépés egy embernek, óriási lépés az emberiségnek”, vagy valami ilyesmi, szóval ez egy stúdióban elhangzott mondat volt!! Tehát nem a Holdon mondta, holott úgy tálalták, és van még egy csomó más manipuláció is ebben az ügyben, de – a lényeg –, hogy a világ bevette…

Aztán jött szeptember 11-e, mely Pearl Harbour-on alapult, és amit rögtön azzal hasonlítottak össze. Mikor hallottam, hogy Pearl Harbour-t emlegetik, azt gondoltam: „Ó, hát még a kulcsot is megadják hozzá azoknak, akik ismerik Pearl Harbour igazi történetét!” És ez egy nagyon fontos nézőpont. Hogyan lehet befolyásolni a tömegeket azzal, hogy olyan történetet mondunk el nekik, amely nem  a tényeken alapul, mégis sikerül elfogadtatni velük. Ez a hatalom egyik eszköze, mely jelentősen növeli erejét és befolyását. Ez, magasabb szempontból – vagy mélypszichológiai vonatkozásban is nagyon fontos dolog. Nagyobb közösségi hatalomhoz jutunk, ha sikeresen hazudunk a közönségnek. Európa feladata ez lenne: „Nézzük a tényeket! Ne politizáljatok, ne csináljatok hatalmi kérdést mindenből! Mik a tények?”.  Véleményem szeritn az európaiaknak nem kellene kritkával illetni az anglo-amerikai hatalmi elitet amiatt, hogy sikeresen manipulálják a tudatosságot, a saját lustaságuk miatt. Szerintem mi, europaiak csak magunkat hibáztathatjuk álmatagságunkért, gyávaságunkért, mert túl nagy hatással van ránk a pénz hatalma. Ezért hallgatunk, és tesszük, amit diktálnak.  Tudom, hogy akad jónéhány olyan európai politikus, akik nagyon is kritkusak szeptember 11-ével kapcsolatban, de nem merték felvállalni a véleményüket.

–  Elkerülhető lett volnal az első világháború? 

–  Az 1890-es években Nagy-Britanniában több olyan elemzés megjelent, amelyek pontos felvázolták a történelmi fejlődés szükségszerűségeit, és kiválóan ábrázolják az ember individuális fejlődését az időben. Tudták például, hogy a szláv népnek missziója lesz a jövőben. Akkor még éretlenek voltak ehhez a küldetéshez. És éppen ezért lehet velük “játszani”, alakítani őket szinte tetszés szerint. Csak szláv körökben működhet a szocialista kísérletet – ezt Nagy-Britanniában pontosan tudták… Idézni is tudnám a mondatokat, melyek arról szóltak, hogy szükség van a következő európai „Nagy Háborúra” (akkor még így emlegették, mert nem tudták, hogy lesz még egy következő is), mielőtt megkezdik a szocialista kísérleteket, a Kelet megdolgozását, abból a dogmábó kiindulval, mely szerintem még mindig érvényben van, mely szerint az angolszász népnek, ahogyan Churchill nevezi, az a feladata, hogy évszázadokon át kormányozza az emberiséget.

Ez egy nagyon mélyre nyúló meggyőződés. Szerintem még olyan embereknek is, mint Clinton, Bush és Obama, ez a hozzáálás van a szívük mélyén, ezzel kapcsolatban semmi kételyük nincs. Így van, és kész. Ebből a nézőpontból – a szocialista kísérletet bevezetéséhez – háborúba kellett vinni Európát. Ausztria és Magyarország voltak azok a helyek, ahol, hogy úgy mondjam, meg lehetett gyújtani a bomba zsinórját. Ha alaposabban szemügyre vesszük a Ferenc Ferdinánd főherceg elleni szarajevó merénylet körülményeit, világosság válik, hogy egy több szinten megtervezett, kreált esemény volt… Vezetnek szálak Moszkvába, Londonba, Szentpétervárra, a politikai szabadkőművesekhez. Vannak még ma is jószándékú szabadkőművesek itt-ott, de tisztán látszik egy újabb keletű impulzus is a szabadkőművesek között, mely különös politikai és gazdasági csoportérdekeket képvisel. Ezek játszottak bele Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolásába. Minden kétség kívül ürügyet kreáltak a háború kirobbanásához. A kérdés, amit eddig nem tetek fel a történészek csak az, hogy Szerbia és Ausztria eme kifuntdált konfliktusa után miért mozgósította magát Oroszország? Hiszen Oroszország közvetlenül nem volt érintett, így nyugodtan mondhatta volna: „Ha nektek, osztrákoknak, problémátok van Szerbiában, reméljük, megoldjátok.” Ehelyett mozgósították a hadseregüket, de ezt nyíltan nem deklarálták, úgyhogy Németország különösképpen érintetté vált ebben a helyzetben: „Ha egészen a határunkig mozgósítják a hadseregüket, nos, akkor nekünk is tennünk kell valamit.” Közismert tény, hogy Helmut von Moltke, aki azon időknek az egyik leggyengébbnek, pipogyábbnak kikiáltott egyénisége volt, a kitörés előtt két nappal hivatalos üzenetben szólította fel Oroszországot: „Állítsák meg a mozgósítást! Ez nagy veszélyt jelent ránk nézve!” Ő tehát megpróbálta. És csak amikor nem érkezett pozitív válasz, bízta a döntést a császárra, aki pedig háborút hirdetett, és csak ennyit tett, de még ezt se tette volna, csakhogy volt még egy zavaró tényező akkoriban (csak nagyon röviden mondom), hogy az angolok látványosan kifejezték: nem támogatják Franciaországot. 

Szóval teljes volt a zűrzavar Berlinben, de mivel az orosz mozgósítás folytatódott, kihirdették a háborút. Így történt Németország hirdetett elsőnek háborút. Könnyű Németországra mutogatni és azt mondani: „Ti kezdtétek!” De ez nem magyarázza meg azt, hogy kezdte mozgósítani hadseregeit Oroszország, miért nem adott Nagy-Britannia érthető magyarázatot a diplomaták által feltett kérdésekre. „Semlegesek maradunk.” – hangozatták. De nem ez történt. Tulajdonképpen azonnal benne voltak a háborúban nyakig. Tehát összeesküvések és diplomáciai hazugságok egész hálózata létezett. De hogy visszatérjünk az alapokhoz, szükség volt erre ahhoz, hogy a szláv népek idomításába fogjanak Keleten, melyet egy hetven évig tartó szocialista kísérlettel kezdtek. Ez, mellesleg, most is tart. Csak most globalizációnak hívják. Mondhatjuk: ez csak egy másik arca a szocialista kísérletnek. A háborút ráerőltették Európára. Az európaiak ezt a folyamatot megelőzhették volna, és akkor lett volna esélye a Monarchiának, ha a nemzetiségi kérdést okosabban sikerkül megoldaniuk. Ferenc Ferdinánd főherceg és Rudolf nagyherceg látták ezt a problémát, de nem voltak elég erősek hozzá.

– És a fiatalok?

– Fontos, hogy legyenek olyan fiatalok, akik megkérdezik: „De hát MI TÖRTÉNIK ITT?” Találkoztam fiatal emberekkel Amerikában, Svájcban is, akik igazán elmennek a dolgok lényegéig, és tisztábban látják, milyen világban élünk. És van bátorságuk azt mondani: „Ha ezek a dolgok megtörténhetnek, hogy ilyen mindent meghaladó mértékben manipulálják az igazságot, mesterségesen formálják a véleményt, akkor nekünk fel kell vállalnunk az igazság megmutatását.” Szóval azt hiszem, bátorítanunk kell a fiatalságot arra, hogy legyenek függetlenek az igazság keresésében, és hogy kifejlesszék magukban a meggyőződést, hogy az igazságot meg lehet találni – bár nem mindig könnyű. Erősítenünk kell a meggyőződésüket:  mindig a felszín mögé kell nézni. Ha ezt nem tesszük meg – hisz látjuk, hogy vannak manapság is olyan fiatalok, akik elmerülnek…, például az alkoholmámorban, kábítószerfüggőségben, „szerelmi paradicsomokban”  –  még Svájcban is működnek ilyenek… Ők azok, akik érdektelenségbe süppedve azt gondolják: „Mit nekem a világ, minden hazugság és mocsok. Mit tudok én ez elllen tenni?” Ez elsősorban nevelési probléma. Hol vannak azok az iskolák, amelyek arra tanítják a gyermekeket, hogy saját ítéletet és véleményt formáljanak, s azt vegyék alapul, ahogyan maguk látják a világot, és ne csak az általános önkényes, ránk erőltetett véleményeket vallják? 

Hol vannak az ebben a szellemben nevelő tanárok? Hol vannak azok az állami intézmények, amelyek támogatják őket ebben? Ezért van szükségünk szabad iskolákra! Ez is része a hármas tagozódásnak. Az állami felügyelettől független iskolák. Fontos, hogy legyenek olyan emberek, akik egyszerűen, világosan tudnak beszélni az új pénzügyi rendről. Arról, miért rossz az, hogy a pénz szüli a pénzt, anélkül, hogy valós érték állna mögötte. És arról is, hogyan lehetne ezen változtatni… Ám ehhez egy nemzetközi társaságot kell létrehozni, mert nem egyetlen államférfi, vagy nem egyetlen nemzet tudja kézben tartani, kezelni ezt az ügyet. De terjeszteni kellene az újfajta pénzkezelési módszereket is, és a történelmi folyamatokat mélységeiben ismertetni a nagyobb tudatosság eléréséhez. Másképpen ez az érdekes és egyre szélesebb körben terjedő „Foglaljuk el a Wall Street-et” mozgalom is kontrollálható lesz, és már láttunk is benne felbukkanni bizonyos arcokat. Nos, talán felvilágosíthatnánk ezeket a fiatalokat azon tény hátteréről, hogy nem is olyan régen volt egy pápa, aki érdeklődött a szellemtudomány iránt. Magánemberként meggyőző módon beszélt arról, hogy mit gondol a reinkarnációról.

Nagyon érdekes választ adott erről közeli barátjának, aki gyakran tartózkodott nála Castel Gandolfo-ban. Először azt mondta: „Ezt a kérdést inkább Ratzinger bíborosnak kellene feltenni” (ekkoriban ő volt a pápa) – nem akart egyenes választ adni. Aztán azt mondta: „Nos, ha megnézzük a bibliát, találunk olyan részeket, amelyek a reinkarnáció mellett, és olyanokat is, amelyek nem támasztják alá.” A férfi, aki e kérdést feltette, barátságosan de kitartóan tovább faggatta: „Szeretnék választ kapni Öntől, őexcellenciája!”  Erre elmondta, hogy ismert egy papot Lengyelországban, aki filozófiát is tanított, aki naponta kiment az emberek közé és aki meg volt győződve a reinkarnációról. Ez a férfi Robert Spearmann, nyugdíjas professzor Münchenben, aki elmesélte ezt Peter Archiati-nak, aki leírta ezt, mi pedig publikáltuk.

Szóval ez a történet is alátámasztja, hogy Voytila, aki szláv pápa volt, fiatalemberként antropozófiai könyvtárakba és körökbe járt, és korszakokat tanulmányozott. Ismerte persze Valenting Tomberget is, aki antropozófus volt, majd katolikus lett, megvoltak a könyvei, stb., stb. Szóval elmondhatjuk, hogy még az egyházban is vannak vezető karakterek, akik magánemberként érdeklődnek az antropozófia és a reinkarnáció iránt. Az persze érthető, hogy nem mehetnek oda a bíborosaiknak, azt mondva: „Nézd, foglalkoznunk kell a reinkarnációval!”, de Voytila a maga módján érdeklődött iránta. Ratzinger, a mostani pápa, másmilyen. Őt nem érdekli ez a kérdés. Tud róla, tudatában van, de az ő felfogása másmilyen. Szerintem tulajdonképpen száz évvel ezelőtt nagyszerű hozzállás volt az a szabadság, hogy elfogadjuk a reinkarnációt és a karmát, vagy ezek lehetőségét. De ma már nem annyira az, amikor vannak materialista irányultságú és spirituálisan nyitott emberek is.  

Nagyon sok spirituálisan nyitott ember van manapság, de két kategóriára lehet osztani őket. Az egyik csoport olyanokból áll, akik nagyon könnyen szeretnék megszerezn a spiritualitást, mint egy árucikket, akik elmennek egy guruhoz vagy meghallgatják a Dalai Láma szép előadásait, amelyek nem provokálják túlzottan a gondolkodásukat, és van a másik csoport, ők azok, akik készen állnak arra, hogy keményen megdolgozzanak szellemi fejlődésükért, mint a mérnök, aki keményen dolgozik azért, hogy megértse a statika és a fizika törvényeit, mielőtt megépíti a hidat, és tudja, hogy enélkül nem megy. A híd összedőlne… A reinkarnációval pedig az a helyzet, hogy sok információ kering róla, de nem mindig megalapozottak, gyakran illuzórikusan szubjektívek, nem bizonyíthatóak. Nézzük, mit csinált Steiner! Ő kemény kutatói munkát végzett spirituális szinten, hogy úgy mondjam, minőségbiztosított. Mindennek alaposan utánajárt, mielőtt a világ elé tárta. Tehát nagyon fontos megértenünk, hogy olyan pontosnak és felelősségteljesnek kell lennünk a spiritualitás közegében dolgozva, mintha fizikai közegben tennénk meg ezeket a lépéseket. Senki sem vezetne autót, ha azt hallaná, hogy a kocsit néhány spirituálisnak mondott látomás és képzet alapján konstruálta valaki. Nem kérdés, hogy nem ülnék bele… De szellemi téren mégis sok ember elfogad ilyen képzetek alkotta járműveket. Ez egy szakadékos, veszélyes terep. Nem életbiztosítás! Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a természettudományok találkozniuk kellene a szellemtudománnyal, de ezt – mint tudjuk –  igen nehéz kivitelezni, mint minden komoly természettudományos munkát. Ez a probléma elvezet a gyakorlati megvalósítás kérdésköréhez. És itt jön Steiner igazi célja. Steiner számos karmakutatást hagyott hátra, – ezek megtalálhatóak az interneten –, s ezek közül is az egyik legfontosabb Rudolf főherceg karmikus háttere, karmikus kapcsolata Rómával.  Steiner karmakutatásaink pontos tanulmányozásával letehetnénk a történelmem szemléletének új alapjait. Erre van szükség.

–  Rudolf Steiner?

– Szerintem, hogy rövid legyek, Rudolf Steiner a szellem első tudósa, aki a természettudomány tudományos módszereit, a gőteanizmust alkalmazni tudta a spirituáis tények világában. És amit szeretek benne…. Biztos vagyok benne, hogy néhány évszázadon belül nyilvánvaló lesz sok ember számára… Mindenki elfogadja a logika törvényeit, melyeket Airsztotelész fektetett le. Ma senki sem mondaná, hogy „Jaj, Arisztotelész az egy olyan fura figura volt. Furán viszonyult a nem görög népekhez, a barbárokhoz, stb.” Szerintem senki nem vonja kétségbe, hogy egyetemes törvények kiváló kutatója és felfedezője volt. Biztos vagyok benne, hogy ugyanez történik majd Steinerrel is előbb vagy utóbb. De ez beletelhet egy kis időbe, mert óriási területeket ölelnek fel a kutatásai, sok gyakorlati dolgot tett lehetővé, és mindezek problémássá teszik őt azon áramok számára, amelyeket nem egyetemes, hanem egyéni érdekek mozgatnak. Találunk ilyen áramlatokat vallási, gazdasági és politiai téren is. De ha az emberek, különösen a fiatal emberek látják Steiner mint gondolkodó, mint kutató, mint újító szellemtudós eredményeit, akkor előbb vagy utóbb megváltozik a róla jeleneg hallgatólagosan is jelenlévő törvény: aki ma karriert akar akadémiai vagy politikai körökben, Steinert nem is említheti, mert a süllyesztőben találja magát. A jövőben szerintem ez mindenképpen változni fog. És ez nagy mértékben függ a fiataloktól is.

– Van-e üzenete a fiataloknak?

– Azt mondom nekik: bízzanak az életben, bízzanak az élet mélyebb aspektusaiban, kössék ezt össze a reinkarnációról való meggyőződéssel, és talán egyre inkább saját tapasztalattal is. Ha van reinkarnáció, akkor nem tudják megölni, lerombolni egy emberi lény legbensőbb esszenciáját. Megsemmisíthetetlen. Az üzenetem: „Ébredjetek fel és találjátok meg a bennünk lévő örökkévalót, azért, hogy jobb lehetőségetek legyen a mai idők és a mai világ problémáival szembenézni, és azokat megoldani. Menjetek mélyebbre, nézzetek a felszín alá, hogy alkotó részei tudjatok lenni ennek a világnak, és egyéni felelőségetekkel formáljátok emberibbé!” Ez lenne az én reményem, az üzenetem – talán túl sok…

https://youtu.be/LxQGToIMQM4?si=iZSrUnQ4IGrOEEBE

Jó három hete Budapesten -is- jártam, Korcsog Balázs barátom előadásán…

(novalis.hu) A “fénygyökeres” Gellért Feri ismét megosztott egy fontos infót Balázs oldaláról… (megismeres.hu)

(A fénygyökéről készült filmem: https://youtu.be/Ir_IvNgZNUY?si=XYRmG42BEUgxR6nz )

Mivel Balázs barátomat a Magyar Antropozófiai Társaságnak nevezett gittegylet szégyenszemre semmibe se veszi, kérlek támogassátok őt. Pénzel. 

Feritől pedig vásároljatok könyveket és esetleg fénygyökeret is…

Nos, az alábbi információ már sok éve “köztudott”…

Viszont a pikantériája a dolgoknak Az, -világjárásom kapcsán ezt is megértve-, hogy pont akiknek segítenie kellene a titkok érthető-szeretetteljes átadásával a még kevésbé megébredt társainknak, nos, pont ők azok akik az (el)árulói ennek a kornak-korunknak…

A szellemi gőg, a fösvénység az bizony nagy úr… Mint tudjuk.

De Ezeknek mindenre van magyarázatuk….

Akkor most jöjjön Ferinek és Balázsnak a megosztásai, Rudi bácsitól… 

Íme:

Egy megvalósulása annak, amit kb. 100 évvel ezelőtt Rudolf Steiner elmondott: „Olyan emberek egy csoportja a hangadó, akik a mozgékony kapitalista gazdaság impulzusainak eszközeivel akarják uralni a Földet. Hozzájuk tartoznak mindazon emberi közösségek, amelyeket ez a kör képes gazdasági eszközökkel összetartani és megszervezni. A lényeg az, hogy ennek a csoportnak tudomása van róla: az orosz területek határain belül él az a jövő szempontjából nagy jelentőségű, még szervezetlen embertömeg, amely egy szociális szerveződés csíráját hordozza magában. E kör jól kiszámított célja, hogy ezt a szociális csíraimpulzust a maga antiszociális csoportérdekeinek hatáskörébe és fennhatósága alá vonja. Ezt a célt nem tudják elérni, ha Közép-Európából megpróbálják megérteni ezt a keleti csíraimpulzust, s tudatos együttműködésre törekszenek vele.S mivel ez a csoport az anglo-amerikai világon belül található, így jött létre alárendelt tényezőként a jelenlegi hatalmi konstelláció, amely elfedi a valódi ellentéteket és érdekeket. Mindenekelőtt azt a tényt fedi el, hogy valójában az anglo-amerikai plutokraták14 és Közép-Európa népe között folyik a küzdelem: a harc az orosz kultúrcsíráért. Abban a pillanatban, amikor Közép-Európából leleplezik ezt a tényt a világ számára, akkor egy valós helyzetkép váltja fel a valótlant. A háború ezért valamilyen formában mindaddig fog tartani, amíg a németek és a szlávok egymásra nem találnak s össze nem fognak ama közös céllal, hogy megszabadítsák az emberiséget a Nyugat igájából.Így nincs más választásunk: vagy leleplezzük a hazugságot, amelyet a Nyugatnak alkalmaznia kell, hogy érvényesíthesse akaratát, s kimondjuk: az anglo-amerikai érdekek fő mozgatói egy olyan áramlatnak a képviselői és hordozói, melynek gyökerei a francia forradalom előtti impulzusokban találhatók, s amely a kapitalizmus, a tőkés gazdaság eszközeivel próbálja megvalósítani a világuralmat, s puszta frázisként, üres szólamként használja a forradalom impulzusait, hogy elrejtőzzék mögöttük; vagy átengedjük a világuralmat egy titokban működő, okkult csoportnak az anglo-amerikai világban, míg a leigázott német és szláv területekről, jövőbeni vérontások árán, meg nem mentik a Föld valódi szellemi célját.” (Rudolf Steiner: Kortörténeti szemlélődések, GA 173, 6. kötet 90-91. oldal, (ABG Kiadó); német kiadásban GA 173c. A fenti szöveg kb. 1917 decemberében született, és Korcsog Balázs fordítását vettem át a http://www.novalis.hu oldalról)