-
Miután egyre “nyomasztóbb” tud lenni, hogy csak kapom és kapom a…

Miután egyre “nyomasztóbb” tud lenni, hogy csak kapom és kapom a leveleket, a kéréseket, hogy találkozzak határon innen-túl, számomra teljesen ismeretlen emberekkel, hogy beszélgessek velük, stb. ezért most ezen a felületen próbálok reagálni a megtisztelő meghívásokra, kezdeményezésekre….
Tisztelt Emberek!
Fiatalkoromban (most 51 vagyok) sok jót kaptam néhány embertől… Ezt próbáltam meg visszaadni a magam módján az utóbbi 20 év alatt, kameráimmal.
Sokan kérdezitek, de a tény az, hogy én jóformán semmit sem tudok a transzcendens dolgokról, bár olvastam eleget, viszont inkább figyelek itt, a “setét” fizikai létben és ha már itt vagyok, próbálok -főleg- az itteni dolgokkal foglalkozni, és nem mindig a “más létek” felé kacsingatni folyamatosan, mint oly sokan mások,
mert A Dolog most itt van.
Szerintem.
Azonban, hogy a nappali tudatunk limitált béklyóiból kitörhessünk és léphessünk egyet előre, urambocsá felfelé, (lefelé is lehet), akkor viszont egy más nyelven kell megszólalnunk, mert a hagyományos nyelv készletünk igencsak limitált.
Szerintem.
Ezt még, csupán kevesen képesek úgy használni, hogy a “régi nyelv” végre belesimuljon egy új nyelvbe, egy magasabb kommunikációs formába.
És ezt manapság már-még (sajnos) csak a művészek tudják.
Szerintem.
Tehát, én egyre kevesebbet beszélek a hétköznapi nyelvünkön, mert számomra Az igencsak limitált és azok a társaink akik nagy szeretettel, jóindulattal, sokszor kemény akarattal próbálnak másoknak segíteni, a világot előrébb vinni a projektjeikkel, legtöbbször azt tapasztalják, hogy valahol mindig beletörik a bicskájuk abba, amit meg akarnak valósítani.
Mert nem értjük meg egymást.
Elbeszélünk egymás mellett, elveszünk a jéghideg logika útvesztőiben, néhány zseni (beavatott) életművét próbálják ráhúzni – ráerőltetve a szüntelenül “fürge” mozgásban-átalakulásban cikázó világunkra.
Ha figyelünk, ide, most, ahol vagyunk, és megpróbáljuk megérteni pl. egy más, magasabb: képi vagy hang nyelv segítségével a türelmes-álhatatos munkával kultivált intuíciónk karmesteri pálcája alatt azt, hogy mi is a mi teendőnk, hogy mik a praktikus új formák, amiket ki kellene küzdenünk, akkor nem lenne ez a bábeli zavar a régi kommunikációs eszközeink szintjén.
Én a képi világgal dolgozok, mellette a hang világának megtermékenyítő segítségével.
Ezt én így gondolom.
Az utóbbi 20 év alatt milliók és milliók, határon innen – és túl figyelik munkámat és inspirálódnak a képekkel, hangokkal, melyeket mint egy volt előadóművész (csellista) megtanultam anno a pódiumon, hogy hogyan is lehetséges rajtam keresztül egy magasabb nyelvet, a szellem világából transzformálni, hogy megszólalhasson itt közöttünk.
És ez sokszor sikerül, de sokszor elbukok a saját gyarló hülyeségeim mocsarában…
Viszont beszélgetni lehet, és kell is, de máshogy!
(Pl. A goethei módon: lásd gugli : Gergár Mária jegyzetei a Goethe beszélgetésről)…
https://www.felemelkedes.hu/?p=760
Nekem -még néha- igencsak felmegy a pumpa, mert legtöbbször elbeszélünk egymás mellett és mindenki csak mondja és mondja a magáét, mert sajnos, az igazi érdeklődés egymás felé, az ritka, mint a szabad filmes… 😉
Tisztelt invitálóim!
Én nem tudok semmit…
Vagy amit “tudok”, az nem e világból való…
(Platón, Arisztotelész, Steiner, Jung, Hesse világosan elmondja ezt nektek)
Én mindig csak egy magányos farkas voltam….
Sokszor ez “jó” mert ebben a beteg világban (a kultúrálatlan kultúránkban) már tulajdonképpen csak így lehet igazán ütőképesen alkotni.
Szerintem…
De sokszor rossz is ez…
Viszont amit tudtam és el akartam eddig mondani a saját eszközeimmel, azt megtettem…
Néha “nyomasztó” a felelősség, hogy mennyien figyelitek még azt amit “tehetetlenségemben” összebénázok…
De azt is tudom hogy milyen fegyver van a kezemben és azt pláne most, forgatni kell.
De nem tudok és nem akarok “tanácsokat” adni stb. senkinek, azon kívül amiket az alkotásaimon keresztül leteszek a közös asztalunkra… Ezeket a filmeket stb. mindenki úgy értelmezheti ahogy-amennyire képes, az új nyelven megérteni…
Esetleg.
De ez csak egy belépőjegy…
Akik félreértik és nem akarnak megtanulni egy új nyelven beszélni azok általában a jóindulatú “gyilkosaim”… És más úttörők kerékkötői. Öntudatlanul. És itt van az egyik eb elhantolva. Csak nem vesszük észre…
Szerintem.
17 évig volt egy igaz társam… Egy kutyus… Nemrég ő is elment…
Most idős anyukám parasztházának tornácáról nézem a birsalma fát,
néha hosszú órákat ülve figyelem a feketerigók cikázását ahogy talán
Francisco de Asís figyelte a dalukat, a sünik esti látogatását és próbálok mostanában minél kevesebbet érintkezni az emberekkel, mert túl sok a zaj… “Szellemi” ricsaj… Mert azt hiszik, hogy én tudom a válaszokat és…
Hát nem…
A Tudás, az egy csalóka mesterműve Valakinek…
Szerintem.
Nekünk fel kéne ismernünk, hogy az a sok templom, melyeket jó indulatúan, segítőkészen próbálnak az aktuális hatalmak az elcsatolt területeinken felújítani – rendbe tenni, nos azok a templomok valójában már megszolgálták küldetésüket és A Templomok MOST, itt vannak belül, a szívünkben…
És ez az új nyelv, amiről beszéltem eddig, azt, hogy KÉPesek legyünk megtanulni használni, ezt a szívünkön keresztül fogjuk beindítani…
Vannak akik már teszik is ezt 🙂
Szerintem.
De hogyan is mondható mindez el azoknak akik, még “csak” az eszükkel élnek?…
Megyek vissza anyukám tornácára, továbbra is igyekszem megfigyelni a természetet, iszom egy korsó sört az egészségünkre és néha jó nagyokat káromkodok…
Azt még mindenki megérti…
A “szegény” szomszédok is, akiket megvert a teremtő egy őrülttel a közelükben…
(Akiknek korábban megígértem, hogy elmegyek hozzájuk, azoknak az ígéretemet megtartom).
Zum Wohl!
Fogel Frigyes
Szabad filmes
-
Kós Károly intelmei… Gyógyító gondolatok, mindennapi inspirációk

-
Lehet?

“Én azt tapasztalom most, hogy… azok az emberek akik szeretnének közösséget létrehozni, akár Bio vonalon, akár egy Waldorf vonalon, akár baba hordozás, vagy közös edzés vagy bármi, azt érzem hogy ezek látvány közösségek.
Ezen azt értem, hogy nincs meg, nem lehet meg az az érzés, hogy egyébként tényleg bármikor a közösség bármelyik tagjához fordulhatnék”…
-
“Hülyeségek”… Laár Andrást megidéztem a KK stúdióba és sikeresen teleportált… 2014-ben.

-
A pénz…

“A gazdagságot a tenger vízhez hasonlíthatjuk, minél többet iszunk belőle, annál szomjasabbak leszünk. Ez mondható el a hírnévről is”.
Arthur Schopenhauer
Ez a filmem korunk egyik Alfája és Omegája.
Pláne most, amikor a készpénzhez való jogunkat is el akarják venni tőlünk.
Ez sem titok többé.
Az igazi beavatás itt kezdődik, nem pedig a múltba révedő, nosztalgikus köldök nézegetésekben, hanem azzal, amellyel szinte senki nem akar szembesülni már több ezer éve.
A pénzzel.
Nagy köszönet annak az öt embernek akik az utóbbi két hónapban 137ezer forinttal támogatták létezésem.
Nos, Kaliforniában, Hollandiában és Németországban készítettem ezt az anyagot, az akkori barátaimmal és Christopher Michael Mann társammal együtt, aki anno fiává fogadott és támogatta harcomat utazásaim közben.
A meghosszabbított jobbkeze voltam, -mint egy éles kard- küldetésünkben.
Chris édesapja Rudolf Steinerrel dolgozott együtt és húgának keresztanyja
Ita Wegman volt. Az alapítók.
Chris-el hét évet éltünk-dolgoztunk együtt a világ több pontján. Amióta átlépte a küszöböt ismét egyedül harcolok.
Ezt most az ellenségeim figyelmébe ajánlottam. A tisztán látásért.
Fogel Frigyes
Szabad filmes
-
Útközben…

-
Vagy?!


Tisztelt nézők!
Eljött ez a nap is.
Mert amit akartam elmondtam, megvalósítottam.
Már nem tudok semmi újat mondani és nem is akarok.
Van itt viszont egy félreértés:
Én két dologhoz értek: Cselló & filmezés. plussz beszélek négy nyelvet.
Emberből vagyok, úgy mint ti is, viszont én nem tudok semmit, csak én ezt bevallom és nem szégyellem.
És merek…
Most ismét kapós lettem, (mint szabad “bolond”) De csak a szokásos.
Sokan ismét beszélgetni akarnak velem.
Amikor még nagy nehezen erre is rábólintok, akkor már hirtelen semmi sem jó, mert én nem válaszokat adok.
Kérdéseket.
Mert nem tűröm a (szellemi) lustaságot.
De ez nem passzol bele senkinek az óhajtott, felépíteni szeretett (volna) kis világukba.
Ekkor, villámgyorsan, általatok kegyesen lesajnálva, megmagyarázva, hogy én tulajdonképpen milyen is vagyok (!) (Jung forog a…) “kikerülök a -bele sem került- pixisetekből” 🙂
Mert nem passzolok sehova. (Hála az égnek).
Aztán most ismét, egyre többen a nagy látogatottságú felületeimen akarnak megjelenni, ugródeszkának felhasználva ezt.
“Ezek” 20 éve nem értik, -amióta elkezdtem a média felületeimet- hogy nem így működik ez (nálam).
Akiknek eddig próbáltam segíteni -de (magukhoz!) nem őszintén közeledtek- azoknak a kutya sem nézte a dolgait az oldalaimon, nem azokat a számokat-figyelmet produkálták a megjelenésük “nálam” mint amit reméltek a hátamon megpróbálva felkapaszkodni…
De miért is nem?
Mert büdös a meló.
Először a küszöbig el kell jutni, és át kell lépni rajta.
Ahogy egy picit nagyobb a nyomás “kint”, úgy nagyobb a pánik bent.
“Most itt a háború!!! Nem lesz lóvé, mind meghalunk! Vissza a múltba! Fogjunk össze! Vesszen Tria ….! Stb”.
Le kéne ülni, a nem létezőnek HITT előítéleteinkkel kéne szembesülni először, és…
És el kéne menni a falig, felismerve azt, hogy a szirupos máz alatt SZÖRNYEK vagyunk. Igen, mi vagyunk a szörnyek.
De én több szívességet nem teszek. Senkinek sem. Fogjatok neki a munka dandárjának, ha van rajta áldás akkor működni fog. (Alig van ilyen). Pont.
(Pucoltam én lépcsőházat, most éppen a szarból mosok ki embereket nap mint nap, szó szerint, ahogyan ezt teszik sokan mások is… De ahogy látom mégsem olyan sokan. Ez a munka, nem látható része, de ezt is el kell végezni.)
Akkor lesz itt csak valami változás, “A Változás”, amellyel mostanában ismét oly sokan cseszegetnek engem, ha rájövünk hogy a hiba bennünk van, és ha nem bántjuk többet pl. a rovásírást, a Buddhát, a Názáretit, és a többi megtörtént, megvolt stb. témát… Ha nem bántjuk egymást, miközben a világon akarunk segíteni. Mert ez nem igaz. Az eb, máshol van elhantolva.
Kérlek hagyjatok engem békén, beszélgessetek először magatokkal, közben tanuljatok meg emberségesebbek lenni másokkal és a pénztárcátokkal…
Mindezt az ajkatok bezárásával lehetne elkezdeni és a gondolkodással a szíveteken keresztül…
Már ha még maradt valami szívetek.
A végtelen önigazolásaitok után.
Vagy, ….
Menjetek a pics….ba!
Köszönöm a figyelmet, minden jót kívánok mindenkinek.
Fogel Frigyes
-
Kiléptek, leléptek…

A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjének a vezetője 7 év apátsági munka után mostantól saját birtokán folytatja…
Dr. Pottyondy Ákos agrármérnöknél jártam.
Fogel Frigyes
szabad filmes
Ha támogatni szeretnéd munkámat:
Számlatulajdonos:
Fogel Frigyes
Bank neve:
OTP Bank Nyrt.
HUF Számlaszám:
11773425-02879420
IBAN:
HU27117734250287942000000000
SWIFT (BIC):
OTPVHUHB
Szívből köszönöm!
-
A kolozsvári öröm”lányok”…

Néhány napja még az egri pincéket jártam, tegnap már Csíkban filmeztem, aztán ma reggel egy Che Guevara nevű (!) kolozsvári kávézó teraszán ülök a Szent Mihaly templom, -legtöbbször- kongó hajóival szemben, és igen, most Tamás-Gáspár Miklós halála előtti egyik utolsó kolozsvári “open air koncertjét” hallgatom. (jutúb)
Nagy figyelemmel 🙂
A legvégéig…
Élmény látni, ahogy Miklós mosolyogva, szabályosan kiosztja a híveit (is) és aztán egy kamikaze mozdulattal, mazochista módon hirtelen ráfordul a “szellemi” nihil egyik zsák labirintusának útvesztőjére, melyet a két megnyúlt arcú botcsinálta moderátor próbál erőlködve visszaterelni a szokásos szellemi akoljuk melegébe.
Kevés sikerrel… Mert Miklós, akkor sem hagyta magát. Mindenkit kiosztott…
És most hirtelen, a fész feldobja a “Kolozsvár mi-hol-mikor” oldalnak a következő ajánlatát innen, a “kincses (?) városból”. Idézet következik:
“Egy önfenntartó, nyitott, szabad, a kritikai gondolkodást és a vitakultúrát népszerűsítő programsorozatot, amelynek egyetlen fenntartója és szponzora van: a közönsége. Így, ha a jószerencse mellett ti is velünk tartotok, az elkövetkező években egyre színesebb programkínálattal jelentkezünk majd”.
A meghívottak fotóira tekintve, majdnem félrement a kávém…
A budapesti haknigárda képeit elnézve, majd a kávézó logóján szivarozó vörös csillagos, kajánul pöffekedő tömeg gyilkos, a vigyorgó Che Guevara szakállát a Szent Mihály templom zárt főkapuja keretezte mint egy tökéletes filmbeli háttér frame…
Igen… a partizános marci úgy népszerűsíti a szabad vita kultúrát, hogy a Bogár Lászlóval felvett anyagukat a mai napig nem adta le. És ez csak egy példa. Nem politika. (Hogy is mondta Tamási? “Az igazság fáj, de meg lehet szokni”).
Ekkor hirtelen az asztalomhoz lép egy partizán sapkás (!) pincér (még mindig a kolozsvári Che kávézóban vagyunk) és megkérdi tőlem spanyolul (venezuelai dialektussal), hogy kérek-e még valamit… A meglepetéstől csak biccentettem egyet és eldünnyögtem “Andalúú” szlengen, hogy egy kis Baileys-t plíz, hisz így a kávém majd átváltozik “carajillo”-vá…
És láss csodát -tökéletes időzítéssel- a közeli Házsongárdi temető varjai felettünk szálltak el, és hangosan üvöltötték, amit Mátyás óta szajkóznak szüntelenül, hogy: KÁR-KÁR!!!
De már a carajillo is megtette a hatását miközben Tamás-Gáspár cinikus nevetgélését hallva a háttérből, bizakodóan vártam, hogy a varjak egyike talán kiejt a csőréből egy gyűrűt… Azt a bizonyosat…
De nem ez történt, hanem még feketébb varjak jöttek, de ezek már más irányból és már oláhul károgtak… De nem azt, hogy “kár-kár”,
hanem: “már – már… késő már”…
_______________________________
Az utóbbi 3 év alatt, itt Erdélyben, igencsak jól megismerhettem a kolozsvári “értelmiség” lelki-szellemi állapotát (is), magyarán: a nagy büdös valóságot…
Szabad filmesként még mindig járom az elcsatolt területeket, Erdélyt is, és azt kell mondanom, hogy nem az az én bajom hogy ezek ide is betolják a képüket, (lásd fotó) és nyomjak őket ezerrel az itteni hálózat szellemi pribékjei, hanem az én igazi nagy bajom, hogy rohadtul unom a felhozatalt.
És ahogy felhozzák őket.
Többjük őseit ismerem, a jó érzésű, kritikai gondolkodásra képes ember csak hányni tud az ilyenektől, és persze a fekete öves erdélyi, a pozíciókba hozott “értelmiségiektől”. Is.
Tisztulás kellene… Megtisztulás… Többek közt.
Bárhova utazok kameráimmal, az itteni józan magyarok többsége, röviden és tömören mondja ki véleményüket ezekről, egészen az rmdsz bandáig bezárólag: köpnek egy hegyeset.
(Az rmdsz-ben is van néhány becsületesebb fajta. De csak egynéhány).
Néha még elmélázok azon, hogy végre nem tudnátok valahogy valami profi gárdát(!) összehozni, akik kevésbé hamisan muzsikálnának, mint ti, kolozsvári “kulturális” riherongyok?!
Mert mind a jobb, mind a baloldalon leledző szellemi hulladékokat már jól ismeri mindenki, de ha már cirkuszt szerveztek a tieiteknek és próbáljátok a világotokat is megváltani, akkor nem kéne egy kicsit a fiatalabb partizánoknak helyt adni, akik talán, esetleg, valami (szellem)i frissességet hoznának a kitartott örömlányaitok helyére? Uram bocsá, valami új inspiráló BALOS értékeket? Mert olyanokat nem látok. És ezzel (sem) vagyok egyedül…
Mert ti a bal-lib. értékek – eszmék szégyenei vagytok. Az itteni kolozsvári örömlányok több örömet okoznak a magamfajtának mint ti, az egész siralmas, szelleminek elhazudott életetekkel együtt…
A pénz útját kell figyelni a mai világban és az bizony sokmindent elárul…
Rólatok. (Is).
De ahogy látom Tamás-Gáspár tamáskodva csóválja fejét a Szent Mihály templom purgatóriumából, hiszen amikor még itt volt velünk kedvenc filozófusotok, akkor is nevetve nézett át rajtatok.
Ahogy a -fent említett- halála előtti utolsó Kolozsvári hakniján is.
Mert nímandok vagytok.
Ti, és a kolozsvári értelmiség krémje is.
Tisztelet a kevés kivételnek akik persze most is lapulnak. De minek?
Mert sajnos ők is kitartottak, csak ők jobbról.
Az ő szemükbe is néztem párszor. Rossz volt.
A prostik legalább néhány pillanatra “örömet” tudnak okozni.
Ti csak fájdalmat. Magatoknak és másoknak.
A mai netes felületeken a legtalálóbb “nick name” – nevük ezeknek a Júdás lehetne. Úgy stílusosan.
Valami új kellene!
Talán valami ilyesmi?
https://vimeo.com/manage/videos/129902674
Fogel Frigyes
szabad filmes
Ha támogatni szeretnéd munkámat:
Számlatulajdonos:
Fogel Frigyes
Bank neve:
OTP Bank Nyrt.
HUF Számlaszám:
11773425-02879420
IBAN:
HU27117734250287942000000000
SWIFT (BIC):
OTPVHUHB
Szívből köszönöm!

-
Megérkeztem Egerbe, 18.00 órakor kezdődik…

“Egy Őrült Naplója” közönségtalálkozó 🙂
Kedvenc borászom meghozta a nedűt, Demeter Csaba “Hanga” bora a legfinomabb, gyertek, gyakoroljuk a Goethe-i beszélgetést ma este 😉
Holnap már az (ideiglenes szellemi) határokon túlról jelentkezek… 😉
Frici

