Ahogy elhaladtam mellette épp beszélt a képen kivehető hölgyel és közben rendre ismételgette hogy keresi a fényeket….
Dehát épp benne úszol!!! -gondoltam magamban- miközben csendesen elhaladtam mellette és már a telefonomban lapult ez a kép… -szép pillanat volt…
Aztán megéreztem ahogy a temetőből kiléptem – ismét belezuhanva ennek a már rég elárult városnak hazug forgatagába -(Kolozsvár)- hogy nem árt néha távolabbról ránézni a(z össz)képre… Lehet hogy valami szebbet és igazabbat is felfedezhetünk?
Akár a Tervet…
Az Elrendeltetést…
ff
