A táltos a következőket mondta – miközben a telefont szorítottam a fülemhez, és csendesen figyeltem az asztal körül ülő családot, mert épp a táltosról beszélgettünk, és a hívás enyhén szólva váratlanul ért – :
„Frici! Itt nem lesz semmilyen jelenés-változás, amíg a magyar nemzet ilyen erkölcsi mélységekben leledzik. Az utat, amelyet az emberek keresnek, addig nem találják meg, amíg meg nem változnak, amíg ez a fertő marad.”
A választ megkaptam. Akkor, ott, telefonon. (Van humora az Életnek…)
Aztán eltelt 106 év és 1 nap…
És megvártam, hogy lefusson a tegnapi nap is… Hátha…
De a szlovák külügyminiszter őrjöngését leszámítva nem történt semmi.
És eltelt a 106 év és plusz 1 nap.
A butaság, a tudatlanság, a hazugság, a manipuláció és a tudatos, szisztematikus átnevelés nap mint nap folyik itt, az én szemem előtt. Is…
Persze ezekre legtöbben már csak legyintenek, mindegyik oldalon…
(Most épp Erdélyben élek közel már 6 éve, miután életem során sok-sok évet lehúztam más országokban is és több kontinensen.)
Akik beleültek – beleültették őket – a készbe, azok a mai napig az átnevelő intézményeikben – értsd: iskolák-egyetemeknek nevezett lélek-szellemgyilkos intézményeikben – boldog és büszke önigazolásaikban-hazugságaikban fürödnek nap mint nap. (román, szlovák, szerb stb.)
Az értelmiség, a proli pedig továbbra is bamba vigyorral a képükön leledzik.
Megmerevedve.
106 éve és 1 napja.
A legkikupálódottabb / értelmesebb egyedeik között is kivétel nélkül (!) mindig eljön a pillanat, amikor büszkén feloldódnak a hamis hangjaik hálójában és a pengeélesen felépített kis, önigazolt világuk fénytöréseiben. Így próbálnak sütkérezni.
Mindig látom ezt, kivétel soha.
Azonban van itt valami, amit egyikük sem ért igazán:
Minden változik, minden mozgásban van.
Ellenségeim sokszor vágták a képembe anno, amikor még kis srác voltam, ők, az „erőszakkal” (!) elfoglalt iskolai és egyetemi katedráik fennkölt biztonságából, hogy:
„A tudás hatalom.”
Nem (csak) az… (mondom én)…
Mert már akkor rájöttem, hogy az igazi hatalom a tudásnak hazudott mérgüknek a vivő anyaga…
A hálózatuk. A média.
De ezt ma már szinte mindenki tudja-sejti.
(Én ebbe születtem bele, apám a királyi MTV-ben volt gyártásvezető, jómagam meg kameratologató.)
Most pedig az eltelt 106 év és 1 nap után az átnevelő táborok továbbra is zavartalanul működnek, a morállovagok pedig nap mint nap megváltják a világot.
fogel frigyes
“filmes”
_________________________________
Rudolf Steiner Trianonról
Rudolf Steiner 1917. január 13-án felvázolta az Osztrák-Magyar-Monarchia erőszakos szétbontásának antant tervét, amit egy rajzon be is mutatott. Vagyis már három és fél évvel a „békediktátumok” előtt már megvoltak a „trianoni” határok tervei! Az egész béketárgyalásnak semmi értelme nem volt, csupán a látszat fenntartása, a jog, a szabadság, a béke álarca mögé bújtatott erőszak. Azért legalább a magyar delegációt meghallgathatták volna, de hát az antant demokratái már csak ilyenek.
„Ezt a térképet látjuk, ha elképzeljük, hogy megvalósul, amit az antant jegyzéke Ausztria-Magyarországról mond. És emellett azt mondják, hogy „nem akarnak ártani Közép-Európa népeinek.”! Az egész jegyzék azt mutatja, hogy egyáltalán semmit sem tudnak például arról, hogy milyen nehézségekkel jár ezeken a területeken a szláv többség, azokon a területeken pedig az elenyésző kisebbség kezelése. Erről a jegyzékről lerí a viszonyokról való legkirívóbb, leglelkiismeretlenebb tudatlanság! És ilyen tudatlansággal készítenek ma történelmi (jelentőségű) jegyzékeket. Aztán azt mondják, hogy tulajdonképpen persze nem akarnak mást, mint már nem is tudom, mit, mert szinte undorító elismételni az itt elpufogtatott frázisokat. De mi bizonyíthatná jobban, hogy Ausztriát rákényszerítették, hogy megvédje magát, mint az antantnak ez a jegyzéke? Mi lehetne ennél fényesebb bizonyíték? Röviden, kedves barátaim, ezt a jegyzéket csak kórósnak lehet tekinteni. Maga az igazság és a valóság elleni kihívás. Itt túlfeszítik a húrt. És mivel ez a szellemi világgal szembeni kihívás, megvan a remény, hogy szükségképpen magának a szellemi világnak kell a dolgot helyreigazítania, még akkor is, ha ennek eszközei természetesen emberek lesznek. Ideje lenne, kedves barátaim, hogy az egész világon elterjedjen ez az illusztráció, amit felvázoltam a legújabb történelmi helyzethez, amely Közép-Európáról szóló történelmi tudás és megértés legteljesebb hiányából ered. Magától értetődik, kedves barátaim, hogy ahol erőszak uralkodik, ott az értelemnek nem sok hatása lehet. De azzal kell kezdeni, hogy észrevesszük, amikor jogról és szabadságról beszélnek, akkor a valóságban erőszakot értenek alatta. A dolgokat a nevükön kell nevezni.”
(Rudolf Steiner: Kortörténeti szemlélődések 5. kötet.)
“Az a helyes, ha teljesen higgadtan hangsúlyozzuk, hogy az antant vezetőinek célja Közép-Európa szétmorzsolása, mert csak az lehet válasz az antant oly hatékony kijelentéseire; ám egy olyan válasznak, amely bizonyos tekintetben negatív, mert azt akarja megcáfolni, amit az antant mond, nincs értéke. Ezért kell az alábbi válasznak pozitívnak lennie, azaz azon tényekre utalnia, amelyek Közép-Európából kiindulva az antanttal szemben állnak.
Csak ennek a ténynek a felismerése hozhatja meg Közép-Európának az impulzusokat, amelyek a jelen káoszából kivezetnek. A közép-európai államformációk csak arra az álláspontra helyezkedhetnek, hogy saját cselekedeteikkel hatástalanítják az antant-programot. Ez az antant-program – többé-kevésbé kimondva vagy kimondatlanul – három előfeltételen nyugszik:
1. Az antant álláspontja szerint a történelmileg kialakult közép-európai államalakulatokat nem szabad olyan formációkként elismerni, mint amelyekre az európai népek problémáinak megoldása tartozik.
2. Ezeknek a közép-európai államoknak az anglo-amerikanizmussal gazdaságilag nem konkurrencia-, hanem függőségi viszonyban kell állniuk.
3. Közép- és Kelet-Európa kulturális (szellemi) viszonyait az anglo-amerikanizmus nép egoizmusának szellemében kell rendezni.”
(Rudolf Steiner: Memorandum)
Egy őrült naplója 