Azért az „vicces”, ahogyan az 54 évem alatt – és ez most már – saját tapasztalatból is levonható, hogy ha van épp vetésforgó a hatalmat gyakorló elitek kapcsán – (a kommunista diktatúrában nem volt) –, 1989-től, ahogy váltakoztak a kormányok, mindkét oldalon megismerhettem „hulladék” embereket (is).
Politikusnak hívott önjelölteket (nem közszolgákat), értelmiségieknek hitt gyenge vetésforgókat, diktátor/szar ember csuhásokat, nádszál-kisasszony képében megjelenő démonokat (is).
Ezeket mind itthon (Magyarországon), mind a nagyvilágban, több évtizedes vándorlásaim során…
És most ismét figyelem az arcokat, közöttük a csúcsértelmiségi, „szellemi” stb. embereket, akik szintén nyomják a meggyőződésüket, előjőve az épp aktuális, maguk választotta barlangjaikból…
De valahogy Egy dolog mindig elsikkad…
Vajon miért nem működik sohasem az, amire ezek az emberek vágynak?!
Nekik – most épp – nem csorog a lóvé, nem mennek a projektjeik stb.
(és ez nem jó, jó lenne, ha menne mindenkinek a szekér… Legalábbis én ezt kívánom nekik)…
De amikor épp a saját “fajtájuk” tenyeréből ettek, akkor sem voltak elégedettek…
Konklúzió?!
Nincs mese:
Nekem emberré kell válnom.
Hisz ezért vagyok itt.
Addig pedig marad a vetésforgó, az idők végezetéig…
…
Utóirat:
Ezért is kontraproduktív pl.: Steinerrel, Junggal, Buddhával, Krisztussal és az ortodoxiával „dobálózni”…
Lehetne szebben is „csinálni”…
Csak az „ahogyan”-t senki nem fogja senkinek egy könyvben leírni, sem YouTube csatornákon felfedni…
…
Szép napot…
fogel frigyes
szabad filmes
Egy őrült naplója 