A Tündérkerti pokolból… avagy egy önkritikus “zseni”, “perverz” monológja, a Bulgakovi fekete Kan-dúr, vigyázó tekintete alól a 3-ik sör társaságában… Kolozsváron.

(Fotó: egy elhagyatott magyarországi falu kapuja, épp egy hete)…

Well…

Szeretem a hazámat, ezért vállalom ezt most be:

Lássuk csak… Nos, feleim:

A Pénz az Istenetek.

De ezt sem valljátok be…

Féltek mindentől. Is.

Már igazán Semmit sem értetek, de túl biztosított-önigazolt világképetek építése közben,  fermata (!) hiányos, világfájdalmatok pervez projektálásával egyetemben naponta végítélkeztek.  

Az Igaz (!) munka büdös, a köldöknézegetés édes.

Viselkedni már alig tudtok, de elvárásotok minden-hol: végtelen… 

Eközben vég-nélkül vetitek a keresztet.

Reggel, délben, este.

Ó nem!…

A Progresszív, elitellenes, torz művészeitek elhazudott lényeinek Moliére-i fals kavalkádja hamis hangon okítja a mai napig szünet nélkül a tudatlan többséget. Vastag baksisokkal kibélelve…

Pernye, Pilinszky, Kocsis elfeledve. Eltemetve.

Degenerált, Hamis orcáitokon kínos mosoly.

A Patkány oláh, az ócska tóth -így kisbetűvel- a vérben pancsoló szerb, a zsaroló croatian sznob, a labanc kurva, bizony még mindig üt titeket-minket. 

Mert hagyjuk…

A BM-es daloló-repülőtéri besúgó még mindig ultizik. Szabad(lábon).

Ezek sosem mennek el… mindenkit túlélnek.

A hisztis, mézes-mázos pofájú, áttelepült erdélyi, meg kaszál, sír és oktat.

Közben, az Igaz Parasztot -(respect)- már kiirtották. 

A borász meg sört vedel…

A bábos már elbambulta magát.

A Secus/SRI-s nem tudja hova feküdjön éppen…

A sértett ripacs visszafelé is már megtanulta a monológját. De a világot jelentő deszkát már kifuvolázták alóla… csak nem veszi észre…

A “péknő” már azt sem meri reméli hogy ismét ki-elég-ítik…

A magamfajta BOZGOR már csak egy dolgot szeretne:

Csendet…

Most már nem lehet finomkodni.

Az ármányt kell felismerni.

És  megbocsátani tudni.

TUDNI. 

Nem Hinni…

A lényeget felismerni, nem a részletekben elveszni.

Sarkunkra állni és az árulóinkat elfeledni…

Választani!

Csendben Lenni…

A kanyarfúrót letenni…

Alkotni.

Semmit sem (el)várni.

Bízni….

És meghalni.

Ujjá-születni.

Tenni.

Nem beszélni.

MAGYARNAK LENNI.

 

Mert: Hogy fogunk így a Teremtő elé állni?

fogel frigyes

fogelmedia


Hozzászólás