Respect…

Muzsi Attila, Déva

“Be vagyok állva!
Miközben takarítottam, rendezgettem a cuccokat azon járt az eszem, hogy mit jelent, amikor egymásnak hitelt adunk, bizalommal vagyunk egymás iránt.
Cintányér vásár szó szót hozott, kiderült, hogy jó lenne egy gitárt és egy hangot felvenni, nekem is egy kicsit belenézni a virtuális keverőbe. Aztán egymást biztatva, ki bandát alapított, ki-azaz én stúdiót építettem. Csak egy léc ide, csak egy léc oda, közben születtek az albumok, nőtt a banda, több mikrofon kellett, nagyobb hely. Na meg egy jobb hangkártya… és így tovább.
A gladiátorok utolsó éjszakájukra nőt kaptak, hogy az éjszakát ne rettegve töltsék, hanem erőt kapjanak, egy múzsacsókot. Állítólag számított, nehezebben adták másnap életüket.
Szó, ami szó, ide is elfért volna ilyesféle bíztatás nekem. Bár nem a halálba készülök, de a jó dologtól sosem zárkóztam (volna) el.
Ezúton megköszönném a fogelmedia -nak, hogy támogatta a két hetes szellemi tevékenységemet, félre tudtam tenni a szerszámaimat pár napra, nemcsak a stúdiót tudtam előkészíteni a szombati felvételre, hanem a “Neked Szól” lapot és a saját készűlő (negyedik) könyvemet is tudtam egy kicsit szerkeszteni! Nem mellesleg a testemet sem kellett gyötörnöm, talán egy kicsit elviselhetőbb így a fizikai létem.
Úgyhogy látszik na….
(A képek homályosak, mert a telefonom borzalmasan régi és miszlikbe van törve az előlapja, de gondolom a lényeg átmegy…)”


Hozzászólás