Mi sem idegesítőbb és iritálóbb, mint amikor valaki előjön a semmiből és újságforma lapot szeretne létrehozni! Minek? Hisz tele van már az internet publicisztikával és azoknak sincs sok értelme!
Pontosan! Így van! Csakhogy bármelyik internetes portálba próbálok beleolvasni, pillanatok alatt kiderül, honnan fúj a szél. Ahol már többen cikkeznek, és érződik az írásokon, hogy amellett, hogy nem vezetnek sehova, tök ráérősek, a tartalmuk révén könnyen kikövethetők a politikai megrendelők.
Ez sem lenne baj, ha valóban a köz érdekeit szolgálnák ezek a publicisztikák, de nem azt teszik.
Három éve találkoztam Fogel Frigyes magán filmessel, aki a Fogelmédia keretében évek óta próbálja összehozni azon magán embereket egy társaságba, akik Makovecz szerint: „Felemelik a seggüket” és tesznek valamit a köz érdekében.
Mint olyan aki egész életemben asztalos magánvállalkozóként éltem és mióta tudom magam érzékeny voltam a szociális és társadalmi dolgok iránt, rögtön megértettem Frici igyekezetét, és azóta mögötte kullogok, többnyire gondolataim kifejtésével, azzal a reménnyel, hogy előbb-utóbb történik egy áttörés és mások is megértik miről beszélünk, filmezünk.
Nos, valójában tele van az internet olyan dolgokkal, amik változtató történéseket mutatnak be, amik egyénekre bontva jók, meghozzák a magánszemély sajátos megváltását, boldogulását.
Olyan megoldási kísérletet viszont még nem találtam, amely mindenkihez szólna és azonnal gyakorlatba lehetne ültetni.
A mindennapi élet azt mutatja, hogy az elvándorlás ténye nagyonis egyszerű és gyakorlatias kérdések körül forognak.
Ha tudnánk egy leltárt készíteni, rájönnénk, hogy hardverileg megvan mindenünk, csupán hiányzik a szoftver, ami életet generálna. Az is nálunk van, de alvó módban van.
A jelen publicisztikák nem ezen a szoftveren, hanem pontosan ez ellen dolgoznak! Folyamatosan bizonygatják, hogy milyen szar itt minden.
A baloldali média egy felsőrendű elit szócsöveként így bíztat: ”Ki kell menni, kint van a megoldás, itthon nincs út!”.
A jobboldali meg fatalista elgondolásból ostoroz: „A kínlódás hazafias kötelesség, tessék szenvedni!”.
És mindenkivel elhitetik, jobb és bal karöltve, hogy itthon nincs helye a változásnak.
Nincs, amíg felváltva bitorolnak minket, úgy irányítva a szellemi, kulturális és gazdasági életünket, ahogy nekik jó.
És mégis, vannak emberek, akik nemcsak a maguk világának a jólétével vannak elfoglalva, hanem szeretnék, ha a közösség, a társadalom összefogna, nemcsak spirituálisan, hanem konkrétan is: valós, kortárs kulturális, létrehozható gazdasági köröket alkotva.
Azokhoz az emberekhez szól a meghívásom, akik valamiben „mesterkednek” és közösségben szeretnék látni jövőjüket. Azokhoz, akik még hiszik, hogy lehet itthon konkrét változásokat elérni, a kis kulturális megmozdulástól egészen a pártpolitikáig, a kis műhelyektől a nagyobb cégekig, minden létező platformon.
A papírforma újság azért kell, mert a cselekvő fiatal generáció már nem fórumozik online, nem fészbukkozik úgymond, inkább keresik az élő társaságot, így talán a legjobb terjesztési mód a városokban a kávézókban célszerű. Remélhetőleg lesz pár értelmes cégtulajdonos, akik megengedik, hogy pár példányt letehessünk náluk.
Szerintem fogjunk neki.
Ha van gondolatod erről, fogalmazd meg, kűldd el.
Ha van egy könyved, lemezed, dalod, hangoskönyved, amit magánszemélyként kiadtál és bemutatnád, tedd meg.
Ha van egy kis alkotó műhelyed és vannak olyan meglátásaid, ami közösben jobban menne, jobban boldogulnál, írd meg.
Ha van egy podcast projekted, vagy akár filmes elképzelésed, olyan szociális, társadalmi kérdésben, amely érzékenyítené a változást, írjál róla.
Van egy versed, egy novellád, esszéd, amiről úgy gondolod, hogy a változásnak tudnia kell róla, küldd el.
Elérhető vagyok itt a messengeren, vagy : artizanbluesradio@gmail.com
Köszönöm, ha csatlakozol!
Szeretettel Muzsi Attila.
Egy őrült naplója 