Attila utolsó üzenete.
(A csuhások, a miniszterek, a producerek, a bankárok, az összes pénzeszsák, akiket mind személyesen ismerek és közülük még aludtak is nálam, égjetek mind a pokolban. Az összes spiri, antrós, küldetéstudatos lelki beteg fa…okkal egyetemben.) fogel frigyes
————————————
Kiégett a varázsszem
Volt egy régi lámpás rádiónk, éjjel nappal szólt. Volt egy zölden fénylő csöve, melyet varázsszemnek neveztek. Ha éjjel megébredtem, azt néztem amíg újra elaludtam.
Az Artizán Blues Rádió varázsszeme ma kialudt.
Bocsánatot kérek azon hallgatóktól, akik az utolsó percig hallgatták a rádiót, nincs már sem lelki, sem szellemi erőm tovább vinni.
Bocsánatot kérek Lengyel Judittól és Fábián Andortól, a rádió ragyogó hangjaitól, hogy nem tudom tovább vállalni.
Igazat adok azoknak, akik előre megjósolták, hogy előbb utóbb feladom. Akiknek bár nem lett volna nagy áldozat, ha komolyságból nem is, de mókából mindenképp hozzájárulhattak volna nemcsak anyagilag, hanem technikailag illetve személyes részvétellel is, addig addig igéztek nézésükkel, hogy: „na mivan, megy még a rádiód Muskóczi úr?”, hogy elhittem én is, hogy tényleg nincs értelme.
Mert, hogy „ne add fel!” mondták jóindulatú barátaim. De mit ne adjak fel? Mi az ügy, amit szolgált a rádió? Én tudom, de az az ügy, amire én gondoltam, nem ment át.
Ezen most már kár keseregni, jönnek ennél nagyobb bajok ránk. Igaz, hogy nem lesz még egy Artizánnyi Blues sem sehol, ahol ezt ki lehet majd beszélni.
Az Artizán Blues Rádió stúdiója gyakorlatilag elkészült. Többezer példányos könyvtárába csupán néhány könyvnek kell a helyére kerülnie. Podcast felvételekre, műsorokra bármikor adott lett volna minden technikai lehetőség. Egyes egyedül hoztam létre, nincs mögöttem senki: sem egyházi eminens, sem politkus barát, se rajongó maffiozó.
Fogel Frigyes a Fogelmédia keretében minden tőle telhetőt megtett, hogy bevonzon ide olyan embereket, akik feltehetően mernek hinni olyan változásokban, amelyek átlátnak a politikai szitákon és cselekvőképes terveket tudnak szőni.
Igen, volt egyetlen egy feltételünk, hogy nem spirituális szeánszoknak akarunk imaházat létrehozni.
Nem jött össze.
Ebben a formában nem folytatom.
A lezárást jól megfontoltam, két hónapon át latoltam, kerestem a fogozkodókat és nem kaptam semmit. De semmit!
Élni kell azzal, ami van, aki van.
Vigyázzatok magatokra!
Szeretettel Muzsi Attila.
Egy őrült naplója 