“Csak gondolom, nincs honnan tudjam, hogy Frici az elszakadt magyar vidékekre nézve, nem az első, második, vagy harmadik mentőcsónak, hanem a tizedik, amit úgy látszik figyelmen kívül hagyunk, és még mindig várjuk a megmentő Urat! Még mindig nem fogtuk fel, hogy változtatni kell, hogy mi magunk lehetünk a változtatók! Frici ezt ajánlja fel, hogy csokorba szedi a független rádiósokat, videó bloggereket, hogy egy hangként, hangosabban szólaljanak meg, ne mindegyik ott motyogjon erőtelen az orra alatt.
Valahogy, mi az elkötelezettek, bár amatőrök, be kéne lássuk, hogy valahova tartóznunk kell.
Lassan egy éve, hogy megismertem Fricit, nem értek vele egyet száz százalékban, de attól, hogy nem mindig értettem egyet emberekkel az életemben, nagyszerűen tudtam összedolgozni egy egy cél érdekében. Munka közben kialakulnak közös vonások, amik idővel erősödnek, vagy sem, de mindig mozgásban kell lenni.
Nem abban a luxusban élünk, hogy részletkérdésekben babráljunk túl sokat.
Én a tavalyi Székelykeresztúri média táborban, amit Frici szervezett Szécsi Emőkével kaptam meg újból azt az impulzust, hogy negyedszerre felkapcsoljam a rádiómat. Persze, hogy szánalmas a próbálkozás, mert kizárólag magam szerkesztem, a saját erőmből, és abban a kevés időmben, amikor van egy időrésem, két hulla fáradság közt. Azóta már többször is lekapcsoltam volna, ha nem lenne egy két barátom, aki csüggedéseimben biztatnak, hogy ne adjam fel. De ha mondjuk húsz ilyen szánalmas magamfajta összeteszi erejét, hát volna mitől rettegjenek a nagy odamondók.
Nem versenyben vagyunk egymással gyerekek! Nekünk hálót kell szőni. Jézus is azt mondta: vessétek ki a hálót, ha halat akartok fogni, nem pecázásra biztatott minket!
Amint Frici felajánlja média felületét, én is felajánlom rádiócskámat, stúdiómat a köz javára, hogy most ne kezdjem megint a nemzet dolgot.
Jelen pillanatban nincs nagyobb ellenségünk, mint a tétlenség. Bár hibázhatunk munka közben, de a tétlenség meg fog minket ölni!
Mit kell csinálni? Hogy kell csinálni? Nem tudjuk! De beszélgessünk róla! Na!”
Muzsi Attila
Egy őrült naplója 