A fellegvárnál lőttem ezt a képet (Kolozsvár), utána lerogytam a csiga-biga mellé a fűbe…

…a hátizsákomból kivettem egy könyvet melyet épp a “zokogó majomtól” kaptam és néhány gondolaton megakadt a szemem… gondoltam megosztom veletek… 

(fogel frigyes, szabad filmes)

“Az ember, amíg igazságos úton halad, addig bátran mehet minden veszedelemmel szemben. De mihelyt a ravaszsággal, az elfogultsággal, az egyéni becsvággyal akarja magát előbbre helyezni másoknál: előbb-utóbb elbukik”.

“Az ember, amíg él, egyre csak azon igyekszik, hogy valami maradandót csináljon azok számára, akik a nyomába jönnek. Arra nem is gondol, hogy akik jönnek, azok mindent másképp látnak majd, és mindent átalakítanak, az egész életét átalakítják, és átköltöztetik a maguk új látóköre és egyénisége szerint, és tulajdonképpen szinte feleslegessé válik az, amit az ember a jövendő számára csinált, gondolt, tervezett”.

“A magyarnak idegenben a legnagyobb ellensége mindig a magyar.”

“Ha őseink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország”.

“Az igazságot, a békét és a megértést mindig csak azok keresik a földön, akiket legyőztek és eltapostak.”

“Nem érdekel senkit az igazság. Sem az emberi jogok. Mindenkit csak a maga igazsága és a maga jogai érdekelnek. A többi, az mind csak üres jelszó”.

“Minden baj ebből származik közöttünk ezen a földön, hogy nem értjük meg egymás szavát.”

“Szabad nép voltunk, senkitől sem függő, nagy, erős nemzet. Talán többet nem leszünk azok soha. De úgy végeztük, ahogy illik, ahogy kell: csatával végeztük, szép csatával”.

Wass Albert


Hozzászólás